UNESCO-támogatással védik a kozák örökséget Ukrajnában
Az UNESCO és a svéd kormányzat 1,3 millió dolláros pénzügyi keretével másfél éves örökségvédelmi és régészeti program indul az ukrajnai Horticja Nemzeti Történeti és Kulturális Rezervátumban. Az átfogó intézkedés célja a háborús körülmények között is megóvni a zaporizzsjai kozákság egykori központját, valamint folytatni a területen zajló tudományos kutatásokat.
A kijevi kulturális minisztérium közleménye szerint a tizennyolc hónaposra tervezett nemzetközi projekt egy átfogó intézkedéscsomagot foglal magában, amely Ukrajna egyik legjelentősebb kulturális örökségi helyszínének fizikai és szellemi megmentésére fókuszál.
A biztosított összegből finanszírozzák a szigeten található múzeumi épületek és kiállítóterek sürgős infrastrukturális javítását, továbbá fedezetet nyújtanak a folyamatban lévő és az újonnan induló régészeti feltárásokhoz is. A fizikai állagmegóvás mellett a program kiemelt figyelmet fordít az intézményfejlesztésre, az oktatási és ismeretterjesztő programok kidolgozására, valamint a helyi műemlékvédelmi szakemberek és muzeológusok speciális képzésére.
A projekt megvalósításának gyakorlati lépéseiről a napokban egyeztettek az ukrán kulturális tárca képviselői Chiara Dezzi Bardeschivel, az UNESCO ukrajnai irodájának vezetőjével, valamint Maria Acetosóval, a szervezet kulturális részlegének irányítójával. Ivan Verbickij ukrán kulturális miniszterhelyettes a találkozón hangsúlyozta: a fegyveres konfliktus idején a nemzeti kulturális javak megőrzése kritikus prioritás maradt a kormányzat számára. A tárcavezető-helyettes rámutatott, hogy a jelenlegi háborús körülmények között különösen fontos az időben meghozott döntéshozatal a veszélyeztetett műtárgyak szakszerű evakuálásáról és a megfelelő raktározási, illetve tárolási feltételek biztosításáról.
A kozákság bölcsője
A Dnyeper folyón, a mai Zaporizzsja városának közelében fekvő Horticja szigete az ukrán nemzeti identitás és államiság egyik legfontosabb szimbóluma. A stratégiai jelentőségű, több mint tizenkét kilométer hosszú folyami sziget a 16. századtól kezdve a zaporizzsjai kozákság politikai központjaként és megerősített katonai támaszpontjaként funkcionált. A független, katonai demokráciában élő kozákok évszázadokon át innen indították hadjárataikat az Oszmán Birodalom, a Krími Kánság, valamint a Lengyel–Litván Unió ellen, alapvetően formálva a kelet-európai térség kora újkori geopolitikai erőviszonyait.
A szigeten feltárt rendkívül gazdag régészeti leletanyag kronológiailag a bronzkortól és a szkíta időszaktól kezdve egészen a kora újkori kozák korig ível, így a terület fizikai megóvása a kelet-európai történelem kutatása szempontjából globális jelentőséggel bír. A jelenlegi orosz–ukrán háború, különösen a kahovkai gát 2023-as átszakadása és az azzal járó drasztikus vízszintcsökkenés új régészeti helyzeteket és azonnali leletmentési, örökségvédelmi feladatokat teremtett a régióban.
Az UNESCO és Svédország által most bejelentett támogatás ezen felbecsülhetetlen értékű, a fegyveres konfliktus által közvetlenül fenyegetett történelmi örökség intézményesített védelmét hivatott garantálni.
Forrás: mult-kor.hu