Az autonómia mint szitokszó

Új csúcsokat döntöget az autonómia kiváltotta hisztéria Ukrajnában, illetve ezen belül Kárpátalján – legalábbis ami a médiát illeti.

Az itteni ukrán internetes portálokon egymást érik az abban a szellemben fogant írások, hogy a helyi magyarság autonómiaigénye tulajdonképpen Kárpátalja Ukrajnától való elszakítását célzó mesterkedés, hogy már-már az autonómia puszta említése is szeparatizmus. Ezeknek a cikkeknek valójában csak egy kisebb hányada helyi szerző műve, többségük különböző ukrajnai kiadványokból átvett publikáció, de éppen ezért csak az autonómiaellenes háborgások egy-egy nagyobb hullámakor döbbenünk meg igazán, hogy milyen sok hasonló írás is születik országszerte ebben a szellemben, milyen sokakat „ihlet meg” a téma.

Jellemző, hogy az ungvári ua-reporter.com portál még november 6-án, vagyis a Jobbik politikusainak legutóbbi kárpátaljai látogatása után mintegy két héttel is elő tudott kaparni valahonnan egy újabb autonómia-ellenes fogalmazványt, amely a párt beregszászi szereplése kapcsán feszegeti ismét a kérdést. Ez a „példány” azért is érdekes, mert a magyar autonómiát a ruszin autonómiával kapcsolja össze.

„A magyar nacionalisták újra szeparatizmusra biztatják Ukrajna lakosságát. Néhány héttel ezelőtt Kovács Béla európai parlamenti képviselő részéről elhangzott a követelés, hogy hozzanak létre Kárpátalján autonómiát az etnikai magyaroknak….” – írja cikke bevezetőjében az ismeretlen szerző. – Arra az esetre, ha nem így történne, Kovács kézzel fogható nehézségeket ígért Ukrajnának az európai integráció terén.”

„Az európai parlamenti képviselő megfogalmazta azon feltételeket, amelyekkel országunk számíthat Magyarország támogatására. Ezek »A nyelvpolitika alapjairól« törvény (a nyelvtörvény – a szerk.) betartása, és az azonnali jóváhagyása egy új területi egység, a Tiszamelléki körzet (nyilván a Tiszamelléki járás – a szerk.) létrehozásának Kárpátalján, amelybe beletartozna minden település, ahol a magyar ajkú lakosság alkotja a többséget. Határvidékről van szó a Tisza mentén, négy kárpátaljai járásról – a beregszásziról, a nagyszőlősiről, a munkácsiról és az ungváriról” – olvasható a cikkben.

»A kárpátaljai magyar autonómiának a megye egész területén léteznie kell! Fővárosa: Beregszász. A ruszin autonómiának Podkarpatszka Rusz egész területén léteznie kell! Fővárosa Munkács« – idéz valakit vagy valamit a cikk, de nem tudhatjuk egészen pontosan kinek a szavairól, vagy miféle szövegről lehet szó. A cikk szerzője ugyanis csak annyit tesz hozzá az idézethez, hogy „Íme azon projekt szerzőinek merész tervei, mely a magyar autonómiának a ruszinnal való funkcionálására vonatkozik Ukrajna egy mai megyéjében, Kárpátalján”, amiből azonban nem derül ki, hogy valójában kik is lehetnek az illetők. A mondatok egymásutániságából az olvasó még leginkább arra következtethet, hogy esetleg Kovács Béla ep-képviselő szavairól lehet szó, hiszen a következő mondat így hangzik: „A hivatalos Budapest hallgat a radikális beállítottságú politikus kijelentése kapcsán.” Sokak számára azért is zavaros lehet ez a mondathalmaz, mivel korábban egyik sajtóorgánum sem számolt be a Jobbik beregszászi látogatása kapcsán arról, hogy felmerült volna holmi ruszin–magyar autonómiatervezet kérdése.

„A körzet (a Tiszamelléki járás – a szerk.) létrehozásának célja az ukrajnai magyarok identitásának és nemzeti öntudatának megőrzése. A szakértők viszont úgy vélik, hogy a jövőben megkísérlik Magyarországhoz csatolni ezt a körzetet” – teszi egyértelművé álláspontját a szerző, anélkül azonban, hogy elárulná, kik azok a bizonyos szakértők, akiknek a véleményére hivatkozik.

„Az autonómiatervezet igen részletesen kidolgozott (egészen az ünnepi koncertig és tűzijátékig, amelynek a frissen létrehozott autonómia irányításának alapját képező Ruszin–Magyar Nemzetgyűlés ülését kell követnie), s azt az illúziót igyekszik kelteni, hogy mind a magyarok, mind a ruszinok egyenlő lehetőségekkel és jogokkal bírnak majd” – írja az ua-reporter.com, amivel viszont maga a portál azt az illúziót igyekszik kelteni, mintha magyar részről kész autonómia-forgatókönyvek vagy -tervezetek szerint ténykednének. És megint csak nem derül ki, honnan veszi mindezt a szerző.

„Ismeretes, hogy jelenleg a hivatalos Kijev nem engedélyezi a ruszinok nemzeti újjászületésére irányuló kísérleteket, olyannyira, hogy bűnügyi eljárás fenyegeti a ruszin közösségek vezetőit a szeparatizmusért. Amennyiben a magyar hatóságok – annak ellenére, hogy Ukrajnában tilos a kettős állampolgárság – továbbra is útleveleket fognak osztogatni a kárpátaljaiaknak (magyarországi adatok szerint már körülbelül 9 ezer ukrán kapta meg, és további 50 ezer kérelmező áll sorba), ez valóban Kárpátalja egy részének elszakadásához vezethet, amikor a két útlevéllel bírók aránya eléri a 80 százalékot, már jogalapot szereznek az autonómia követeléséhez” – festi fel végezetül ezt a megfogalmazásában apokaliptikusnak ható jövőképet ukrán Anonymusunk.

Kétségtelen, hogy a kárpátaljaiak egy része távolról sem katasztrófaként élné meg a fentebb vázolt forgatókönyvet, ami a cikkhez fűzött olvasói megjegyzésekből egyértelműen kiderül, ám az is nyilvánvaló, hogy az ua-reporter.com szóban forgó írásának semmi köze a kárpátaljai valósághoz, a tényekhez. Sokkal inkább rokonítható azokkal az irományokkal, amelyeknek a segítségével módszeresen igyekeznek rossz hírét kelteni, lejáratni az autonómia fogalmát és intézményét, illetve szeparatistákként feltüntetni az országon belüli önrendelkezésre törekvő nemzeti kisebbségeket a többségi nemzet szemében. Mintha az autonómia – bármiféléről legyen is szó – holmi káromkodás, szitokszó volna, amelynek a puszta kiejtése is megbélyegez, törvényen kívül helyez. Pedig az autonómia nem az ördögtől való, s a kárpátaljai magyarság nem is kíván egyebet, mint identitásának és nemzeti öntudatának megőrzését, amihez minden joga megvan.