Páskándi Géza: Tavaszi séta
Cseveg a kislány a parki padon,
méláz a néni a gombolyagon,
és nemcsak a nap süt, nemcsak a nap;
a selymek, a vállak, a villó fogak.
Körül a főtér virágkehely,
nyüzsög; nincs benne tűhegynyi hely,
méhecskék: lányok raja köröz,
rájuk férfihang, dongó döhög.
Könnyű az ég, a nóta, a fák,
a hímpor-öröm, a lágy kacagás,
új szívet fednek a könnyű ruhák,
pillangók szárnyán száll a világ.
Báloznak az utcák s a tiszta terek,
tánc ez a séta s a pörgő szelek
összefonódnak, siklik az ég –
tisztulj derűvé, emberiség!
(1954)
Forrás: DIA
