Negyedszázad a közösség szolgálatában – a Lehoczky és a Hodinka kutatóközpont jubileuma
Közös rendezvénnyel ünnepelte fennállásának huszonötödik évfordulóját a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont október 28-án. A Rákóczi Egyetem harmincéves jubileumi hetéhez kapcsolódó eseményen a két műhely történetét, kutatási eredményeit és legújabb kiadványait mutatták be.
A Két műhely, közös küldetés – 25 év a kárpátaljai magyar tudományosságban című rendezvény alkalmat adott annak áttekintésére, hogyan vált a helyi közösség megismerésére irányuló kutatómunka az egyetem tudományos életének meghatározó részévé. A két központ közös előzménye az 1999-ben létrehozott LIMES Társadalomkutató Intézet volt, amelyből 2001-ben különült el a nyelvészeti, illetve a történelmi és társadalomtudományi kutatásokat folytató műhely.

A szakmai program a névadók örökségének felidézésével folytatódott. Lehoczky Tivadar életútját és sokoldalú munkásságát Molnár D. Erzsébet, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék vezetője, a Lehoczky-intézet kutatója mutatta be, Hodinka Antal tudományos pályáját pedig Gazdag Vilmos, a Filológia Tanszék tanszékvezető helyettese ismertette.

A Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont történetéről és kutatásairól Pallay Katalin intézetvezető adott áttekintést. Felidézte az alapító és első igazgató, Soós Kálmán szemléletét, amely a helyi közösség múltjának és társadalmi viszonyainak feltárását állította a munka középpontjába. A központ 2005 októberében vette fel Lehoczky Tivadar nevét, kutatásaiban pedig ma is meghatározó a szülőföld történeti és társadalmi folyamatainak megismerése.

A műhely tevékenysége a levéltári források feldolgozásától a terepmunkán át az oktatáskutatásig terjed. A kutatóközpont munkatársai foglalkoznak a szovjetizálás, az elhurcolások és a donbászi munkaszolgálat történetével, személyes visszaemlékezéseket gyűjtenek, valamint településtörténeti és demográfiai vizsgálatokat végeznek. A magyar vonatkozású temetők felmérése során sírfeliratokat és helyadatokat rögzítenek, megőrizve a helyi családok és közösségek történetének sérülékeny emlékeit. A kutatásokba hallgatók is bekapcsolódnak, akik így a forrásgyűjtés és az elemzés gyakorlatával egyaránt megismerkedhetnek.
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont elmúlt huszonöt évét Hires-László Kornélia intézetvezető mutatta be. A központ a kárpátaljai magyar nyelvhasználatot, a többnyelvű környezet sajátosságait és a közösség nyelvi helyzetét vizsgálja. Kérdőíves kutatásaik, interjúik és jogszabályelemzéseik eredményei az oktatás és a nyelvpolitika kérdéseinek értelmezéséhez is támpontot adnak. Nemzetközi szakmai jelenlétüket jelzi, hogy munkatársaik huszonnégy ország hatvannégy településén, több mint háromszáz szakmai eseményen vettek részt.

A két műhely együttműködésének egyik friss eredménye a KOMP – Kompetenciák társadalmi kontextusban. A kárpátaljai magyar tanulók kompetenciamérési eredményei és háttértényezői című tanulmánykötet. A Hires-László Kornélia és Pallay Katalin szerkesztésében megjelent könyvet Lehocki-Samardžić Anna, az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem rendkívüli tanára mutatta be. A kutatás Kárpátalja harminckilenc magyar tannyelvű iskolájának hatodik és nyolcadik osztályos tanulóira terjedt ki. A szerzők a matematikai, magyar szövegértési, angol és ukrán nyelvi teljesítmények mellett az eredményeket alakító családi, iskolai és települési körülményeket is elemezték.
A rendezvényen a szerzők bemutatták Molnár D. István és Dmitrienkó Dániel Az ungvári Kálvária temető magyar vonatkozású síremlékei című munkáját is. A kötet a síremlékek dokumentálásával Ungvár történetének és magyar kulturális örökségének megismerését segíti.

A jubileumi ünnepség résztvevőit Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, Csernicskó István rektor és Szakál Imre rektorhelyettes köszöntötte.


Beszédeikben a kárpátaljai kutatásoknak a magyar tudományosság egészéhez való hozzájárulását, a fiatal szakemberek felkészítését, valamint a kutatás és az egyetemi oktatás kapcsolatát, a tudományos utánpótlás újratermelésében játszott szerepét emelték ki. Az elmúlt negyedszázad eredményeihez a kiadványok és tudományos programok mellett azoknak a doktori fokozatot szerzett munkatársaknak a pályája is hozzátartozik, akik e műhelyekben kezdték kutatói tevékenységüket.
Kárpátalja.ma
