Hatvan éve halt meg az Enigma-kód feltörője

Hatvan éve, 1954. június 7-én halt meg Alan Mathison Turing brit matematikus, az elméleti számítástudomány és a mesterséges intelligencia atyja, a második világháborúban a német Enigma rejtjelek feltörője.

1912. június 23-án született Londonban, egy Indiában szolgáló tisztviselő második fiaként. Szüleinek távoli állomáshelye miatt egy ismerős házaspárnál Angliában nőtt fel testvérével együtt. Alan zsenialitása korán megmutatkozott, mindössze három hét alatt tanult meg olvasni, de legjobban a számok és a fejtörők érdekelték. Neves iskolákba járt, ahol kedvenc tárgyaiból kiváló előmenetelt mutatott, de a humántárgyakból érettségin többször megbukott. Az akkor már zseninek tartott fiút 1931-ben felvették a híres cambridge-i King’s College-ba, 1936-tól két évig az amerikai Princeton Egyetem tanult, majd PhD-fokozatának megszerzése után visszatért Angliába.

Turing, aki még egyetemistaként határozta el, hogy egy „agyat fog építeni”, 1936-ban jelentette meg azt a cikkét, amelyben leírta az „univerzális Turing-gépet”. A Turing-gép egy úgynevezett absztrakt automata, amely informatikailag a számítógépek leegyszerűsített modelljeként, matematikailag egy öt-tíz elemből álló halmazrendszerként definiálható. Feltalálója volt az első, aki „adatok” formájában akart programokat adni a gépnek, hogy az a mai számítógéphez hasonlóan egyidejűleg több feladatot is el tudjon végezni.

A második világháború kitörése után, 1939-ben Turing csatlakozott a brit katonai hírszerzés Bletchley Park-i kódfejtő központjához. Itt az ő vezetésével sikerült feltörni a nácik híres, megfejthetetlennek hitt Enigma-kódját, amelyet az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is használtak. A kódok feltörésével siettette a németek háborús vereségét, Hitler bukását. 1945-ben a hazának tett szolgálataiért VI. György király a Brit Birodalom tisztjévé avatta. Titkosszolgálati tevékenysége az 1970-es években került nyilvánosságra, a kódfejtéssel kapcsolatos innovatív matematikai értekezéseit csak 2012 áprilisában tették hozzáférhetővé.

Turing 1945-48 között Londonban dolgozott az Automatic Computing Engine (ACE) programon, közben elméleti munkákat publikált. 1947-ben közzétett okfejtésében elsőként írt a „számítógépes intelligenciáról”, ezzel a mesterséges intelligencia egyik első elméleti megalapozója volt. A tervei alapján 1950-ben megépített ACE a világ akkori leggyorsabb számítógépe volt. 1948-tól a manchesteri egyetem folytatta munkáját, itt kollégáival kidolgozták a legkorábbi digitális, tárolt programú számítógépek egyikét, a Manchester 1-et. 1950-ben megjelentette a Számítógépek és intelligencia című elméleti munkáját, amiben először írta le a gépi intelligenciát tesztelő imitációs játékát, az ún. Turing-tesztet.

Matematikai tehetségét a morfogenezis területén is kamatoztatta, azt próbálta megfejteni, hogyan alakulnak egyes formatípusok az állat- és növényvilágban, például a zebra csíkjai vagy a tehén foltja, ezek elmélete ma is foglalkoztatja a kutatókat. Szenvedélyes sakkozó lévén sakkprogramot is írt, amelyet egy általa szimulált komputeren futtatott.

Turing saját neméhez vonzódott, de a korabeli Nagy-Britanniában ezért börtönbüntetés járt, így hajlamát titkolnia kellett. Karrierjét az törte derékba, hogy 1952-ben feljelentést tett, amikor újdonsült partnere betörőket juttatott be a házába. A nyomozás során beismerte kettejük szexuális kapcsolatát, ezért vád alá helyezték és elítélték, a börtönbüntetés és az önkéntes kémiai kasztráció közül az utóbbit választotta.

Két évvel később, 1954. június 8-án, néhány nappal 42. születésnapja előtt holtan találták lakásán, mellette egy félig megevett alma hevert. A vizsgálat szerint halála az előző napon, ciánmérgezéstől következett be, vélhetőleg a mérgezett gyümölcs elfogyasztása miatt. A halottkémi jelentés öngyilkosságot állapított meg, de ezt többen vitatják: egyesek szerint véletlen mérgezés történt, mások szerint a tudóst megölték, nehogy államtitkok szivárogjanak ki rajta keresztül. A manchesteri egyetem közelében álló emlékműve mindenesetre padon ülve ábrázolja, almával a kezében.

A zseniális tudós volt az egyetlen, aki a legbonyolultabb intelligenciatípusok, az emberi és a mesterséges intelligencia, valamint a katonai felderítés (angolul: intelligence) közül mindháromban megváltoztatta a világ arculatát. Jogi rehabilitálása csak hat évtized után történt meg, 2013-ban II. Erzsébet királynőtől kapott királyi kegyelmet. Emlékére 1966-ban a tekintélyes amerikai Association for Computing Machinery ACM) társaság díjat alapított a számítástechnika tudományának fejlődéséhez kiemelkedő munkával hozzájáruló szakemberek elismerésére.

A királyi kegyelem után hazájában is megtört a jég, idén márciusban jelentették be, hogy róla nevezik el a big data (az intelligens hálózatok, a magánszektor és az egyéni felhasználók által világszerte és napi szinten előállított óriási adatmennyiség) kutatására létrehozandó új brit tudományos intézetet. Az életéről készült The Imitation Game című filmet 2014 novemberében mutatják be főszerepben a modern Sherlock Holmesként ismertté vált Benedict Cumberbatch főszereplésével.