Brenzovics László: a tartalékos katona nem alkalmas a kelet-ukrajnai harci feladatokra

Az ukrán hadseregben tíz-húsz éve szolgált, jelenleg tartalékos állományban lévő katona nem alkalmas arra, hogy a modern hadviselés körében ellássa feladatát Kelet-Ukrajnában – jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerdán Nyíregyházán.

A KMKSZ elnöke a sajtótájékoztatón – amelyet Bocskor Andrea fideszes EP-képviselővel közösen tartott – az ukrán hatóságok által a napokban elrendelt részleges mozgósításra utalva hangsúlyozta: a behívásban érintett tartalékosok nincsenek megfelelően kiképezve és felszerelve ahhoz, hogy bevessék őket a kelet-ukrajnai szakadárok ellen.

Az ukrán államnak ezt az egész kérdést másképp kellene megoldania, vagyis elsősorban azokat a hivatásos, speciálisan kiképzett katonákat vagy akár rendvédelmi speciális egységeket kellene odaküldenie a háborús zónába, akiket kiképeztek erre a harcmodorra – fogalmazott Brenzovics László.

Ahelyett, hogy a világ különböző országaiban szolgálatot teljesítő, jelentős harci tapasztalatokkal rendelkező ukrán békefenntartókat hívnák haza, inkább „egy falusi fiúcskától vagy falusi édesapától” várják el a feladat megoldását – furcsállotta a KMKSZ elnöke.

A Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöki tisztségét is betöltő politikus szerint ha a behívásokról van szó, akkor ezek az emberek inkább maradjanak Kárpátalján, és lássák el azokat a feladatokat, amelyekre valóban alkalmasak, például egy stratégiailag fontos vízerőműnek vagy alagútnak a védelmét.

A KMKSZ elnökének információi szerint a részleges mozgósítás harmadik szakaszában Kárpátalján 2500 ember, arányaiban körülbelül 250 magyar nemzetiségű férfi behívásával lehet számolni. A megyei hadkiegészítő parancsnokság adatai szerint Kárpátalja 80 ezer tartalékosának fele – elsősorban külföldi munkavállalás miatt – nem tartózkodik Ukrajnában. Ők nincsenek lejelentve a hadkiegészítő parancsnokságon, emiatt a kézbesített behívók száma jelentős mértékben meghaladta a Kárpátaljának szánt kvótát, ami jelentős feszültséghez, tüntetésekhez és útlezárásokhoz vezetett a kárpátaljai településeken – magyarázta a politikus, hangsúlyozva, hogy ezeknek a demonstrációknak nem volt nemzetiségi jellegük.

Brenzovics László a Malaysia Airlines MH17-es járatának tragédiájára utalva úgy fogalmazott: „ha lelőtték a maláj repülőgépet, {…} akkor itt bármi megtörténhet”, ezekre a helyzetekre készen kell állni vagy legalábbis megteremteni a lehetőséget az elkerülésükre. Kifejtette, nem szabad struccpolitikát folytatniuk az európai vagy más országok vezetőinek, mivel ma a világ olyan fejlettségi szinten áll, hogy „minden mindenkit érint.”

„Hollandia messze van Ukrajnától, Malajzia még messzebb, de a maláj gép utasai mégis ott lelték a halálukat Donyeck fölött” – emlékeztetett a KMKSZ elnöke, hozzátéve, hogy a világ valamennyi államának közös érdeke ezt az „őrületet” minél hamarabb leállítani.

Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, a bizottsági munkákon és a plenáris ülések vitáin keresztül lehet ismertetni a kárpátaljai magyarok helyzetét, illetve felhívni a figyelmet álláspontjukra a Kelet-Ukrajnában zajló háborúról.

A béke megteremtése, valamint egy egységes, demokratikus jogállam létrejötte a legfontosabb érdeke a kárpátaljai magyarságnak és az egész ukrán lakosságnak – mondta a kormánypárti politikus.
Forrás: MTI