A kisbabák okosabbak, mint gondolná

A kisbabák agya hihetetlen tempóban fejlődik: az újszülött agya egyéves korára a kétszeresére nő, és négy évvel később eléri a teljes felnőtt méretet. A növekedést és a tanulást a baba agyában 1000 billió szinapszis (az agysejtek közötti kapcsolat) támogatja, ez a szám felnőtt korra a felére csökken.
Nem véletlenül álmélkodnak szülők és nagyszülők a kicsikre nézve: Vajon min töpreng? Hogy meglepődnének, ha tudnák, mi minden megfordul az apró kobakban.

 
Észreveszik, ha ismeretlen nyelvet hallanak
Azt régóta tudjuk, hogy a kisgyerekek képesek egyszerre több nyelvet is elsajátítani, és nemrég kiderült az is, mi teszi őket erre alkalmassá. A Brit Columbia-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy egy négy hónapos baba látványelemek (a beszélő szájának és arcmozgásának alakja és ritmusa) alapján meg tudja állapítani, ha egy másik nyelven szólnak hozzá. „A többnyelvű környezetben felnövő kisbabák ezt a képességüket a nyelvek megkülönböztetésére és elsajátítására használhatják” – olvasható a cikkben.
Egy másik vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a többnyelvű családban felnövő gyerekeknek hosszabb ideig marad fogékony az agyuk arra, hogy új nyelvet sajátítsanak el, mint azoknak, akik csak egy nyelvet hallanak beszélni.
Megértik mások érzelmeit
Még azok a csecsemők is képesek a dühös morgás és a boldog csaholás hangjait a fenyegető, illetve üdvözlő kutya képeivel párosítani, aki soha vagy csak ritkán érintkeztek Blökivel, állítja egy cikk a Development Psychology szaklapban. Szintén a Brigham Young Egyetemen állapították meg, hogy a kicsik azonosították a hangulatváltásokat Beethoven muzsikájában.
Nagyon korán felfogják a szavak értelmét
Egyes szakértők szerint a gyerekek egyéves korukig nem értik a kapcsolatot a tárgyak képe és a neve között. A Pennsylvania Egyetem vizsgálata azonban azt mutatta, hogy már hat hónaposan képesek erre, jóval azelőtt, hogy beszélnének.
A kutatás során ételek és testrészek képeit mutatták hat-kilenc hónapos gyerekeknek, miközben a szülők egyszerű kérdéseket tettek fel („Hol van az orr?”), és a gyerekek tovább nézték a megnevezett képet, mint a többit, amiből a kutatók arra következtettek, hogy tudták, mit jelent a szó. Vagyis érdemes már akkor is beszélni a kicsikhez, amikor még látszólag csak értelmetlenül bámulnak.
Értékelik a méltányosságot
Már a 15 hónaposak értik az egyenlőség fogalmát, a Washington Egyetem kutatói szerint. A kutatók olyan videókat vetítettek gyerekeknek, amelyekben tejet vagy kekszet osztottak el, hol egyenlő, hol egyenlőtlen arányban két ember között. A gyerekek figyelmét jobban lekötötte az egyenlőtlen elosztás, ami arra utal, hogy a gyerekek észlelték a különbséget, és meg is lepte őket.
Különös mód azok a gyerekek, akik érzékenyebbek voltak az igazságtalan elosztásra, önzetlenebbnek mutatkoztak (megosztották játékaikat másokkal) egy másik kísérlet során.
Helyeslik a jogos büntetést
Gondolta volna? Már nyolc hónapos gyerekek helyeselték, hogy a rossz emberekkel rossz dolog történik. A Brit Columbia-i Egyetemen különböző jeleneteket adtak elő gyerekeknek, amelyekben bábok hol helyesen, hol helytelenül viselkedtek másokkal. Aztán azt mutatták nekik, hogy a „jó” és „rossz” bábok játékokat kaptak, illetve elvették tőlük azokat. A gyerekeknél azok a jelenetek voltak népszerűek, amelyekben a rossz bábokkal rosszul bántak, ellentétben azokkal, amelyekben a rossz bábokkal kedveskedtek.
A kutatók szerint ez előrejelzi azt a viselkedést, amikor a kicsik később árulkodnak rossz társaikra. E képesség ilyen korai megnyilvánulása arra utalhat, hogy az igazságérzet velünk születik, és nem tanulás útján sajátítjuk el.
Értékelik az önzetlenséget
Úgy tűnhet, hogy a gyerekek mindent maguknak akarnak, de egy 2013-ban megjelent közlemény szerint boldogabbak, amikor másoknak adnak valamit. A kutatás során a gyerekek kekszet kaptak, majd arra kérték őket, hogy azt adják oda báboknak. Később a gyerekek dupla adag kekszet kaptak, vagyis valamennyit meg is tarthattak maguknak, miután adtak belőle a báboknak. A kutatók, akik videóra vették a kísérletet, és értékelték a gyerekek hangulatát, azt tapasztalták, hogy akkor voltak a gyerekek boldogabbak, amikor valamennyi kekszüket elajándékozták.
A vizsgálat arra következtet, hogy az adakozásból származó öröm alighanem velünk született adottság.
Hatnak rájuk kortársaik
Azt szeretné, ha gyereke adakozna, megenné a zöldségeket és szunyókálna ebéd után? Vigye jól viselkedő gyerekek társaságába, javasolja a Cell Biology folyóiratban megjelent tanulmány. Kutatók azt találták, hogy a kétévesek hajlamosabbak voltak jól viselkedni, ha három társuk példáját követték, mintha ha csak egyét. Vagyis már igen korán hat társaik viselkedése a kicsikre.
A zenélés szárnyakat ad
A zenélés és az intelligencia közötti kapcsolatról már talán hallott (nemrég azt is kimutatták, hogy a gyerekkori zenélés csökkentette az időskori elbutulás kockázatát). Egy friss kanadai tanulmány szerint a kisgyerekek zenélése már rövid távon is igen jótékony hatású. Azok az egyévesek, akik zenei foglalkozásokon vettek részt (kézmozdulatokkal kísértek dalokat, illetve ütős hangszereken játszottak) jobban kommunikáltak (távoli tárgyakra mutattak, integettek búcsúzáskor, és kevésbé tűntek elesettnek idegen környezetben), mint azok, aki csak zenehallgatás közben játszottak.