Külföldi sajtó Magyarországról:a belpolitikáról, a Képíró-ügyről és az antiszemitizmusról, az erdélyi magyarokról
A magyar belpolitikai helyzetet elemezte a Die Welt: a német konzervatív napilapban megjelent, belgrádi keltezésű írásában Thomas Roser kiemelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elődeit az ország nagyméretű eladósodása miatt utólagosan akarja megbüntetni. A cikk címében Bárándy Györgyöt idézte, aki szerint „a végén kirakatperek következnek.”
A Die Welt szerzője utalt arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök – mint fogalmazott – jó egy éve van hivatalban, és megígért „forradalmának” megvalósítása érdekében nem vesztegeti az időt. A csökkenő népszerűségi mutatók ellenére a kormányfő most szocialista riválisaival szemben készül általános elszámolásra. Szükség esetén új, visszamenőlegesen érvényes törvények segítségével akarja Orbán elődeit a magas államadósság miatt bíróság elé állítani, és lehetőség szerint rács mögé zárni – írta a szerző, aki azt hangoztatta, hogy a kétharmados parlamenti többség Orbán számára már „sok elképzelhetetlent” lehetővé tett.
A The Jerusalem Post című jobboldali izraeli napilap a Magyar Hírlapban megjelenő, értékelésük szerint antiszemita véleményekről számolt be berlini keltezésű tudósításában, illetve közölte Efraim Zuroff nácivadásznak a budapesti Képíró-perről szóló publicisztikáját. A lap tudósítója, Benjámin Veintal szerint a Magyar Hírlap véleményrovatában megjelenő antiszemita kirohanások és a magyar médiatörvény éles bírálatotokat váltottak ki az amerikai és az osztrák médiában. Bayer Zsolt publicista – aki a szerző szerint írásaiban rendszeresen támadja a zsidókat – egy közelmúltbeli cikkében így utalt rájuk: „Magyarországból »bűz árad« – írja valami Cohen névre hallgató, bűzlő végtermék valahonnét Angliából”. A lap olvasói levelei között is gyakran jelennek meg antiszemita vélemények – írta az izraeli lap, és emlékeztet arra, hogy a Concordia osztrák újságíró-szövetség a múlt héten a magyar médiafelügyeletnek írt hivatalos panaszában azt állította, hogy a Magyar Hírlap megsérti a az Európai Unió chartájának diszkriminációellenes rendelkezéseit. Vörös Szabolcs, a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának újságírója az izraeli lapnak kedden adott interjújában visszautasította, hogy a lap antiszemita volna. Azt mondta: „Sokszor halljuk ezt, és nem értjük. Az antiszemita bélyeget a másik oldalon ütik ránk.” A bírálók csak félmondatokat idéznek Bayertől, kiragadják azokat a szövegkörnyezetből – nyilatkozta Vörös.
Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője a The Jerusalem Post honlapján közölt cikkében azt írja: Képíró Sándor volt csendőr százados elítélése csaknem bizonyosnak volt vehető, de ennek az ellenkezője történt. Minden demokrácia azt hangoztatja, hogy igazságszolgáltatása független, mégis kétség sem fér ahhoz, hogy a bíróságok nagy része a helyi politikai véleményeket és előítéleteket tükrözi. Az a több tucatnyi fasiszta, aki Képíró támogatójaként jelen volt a tárgyalóteremben és kitörő örömmel fogadta az ítéletet, csak a jéghegy csúcsa abból a szempontból, hogy a történelmi revizionizmus hulláma fenyegeti Magyarországot, egy olyan országot, amelynek – posztkommunista szomszédaihoz hasonlóan – komoly nehézséget jelent elismerni, hogy milyen szerepet játszottak a holokauszt bűneiben a nácik helyi kollaboránsai, és a fiatal generációk tudomására hozni ezt a fájdalmas tényt. A jó hír az, hogy az ügyészség fellebbezett a döntés ellen. Rossz hír viszont, hogy ez még nem garancia arra, hogy az ügyben valóban igazságot szolgáltatnak, és méltóképpen megvédik a történelmi igazságot – írta Zuroff.
A Regnum című orosz hírportál „A romániai magyargyűlölet a magyar revizionizmus és nemzeti szocializmus ellen” címmel közölte szokásos heti magyarországi összefoglalóját. Ebben ismertette a tusnádfürdői nyári egyetem eseményeit, kiemelte Tőkés László beszédét, s megállapította: „Orbán Viktor miniszterelnök pedig »gyakorlatilag megfenyegette a románokat«, hogy ha eljön az idő, a magyar kormány az erdélyi magyarok érdekeinek védelmében megtesz minden szükséges lépést”.
A Regnum szerint Bukarest mindeddig minden hasonló megnyilatkozásra adott válaszában azt hangsúlyozta, milyen kiválóak a román-magyar kapcsolatok. „A politika logikájából adódóan azonban ennek a sémának előbb-utóbb működésképtelenné kellett válni. Románia a választások évébe lépett, és a román politikusok kénytelenek alapvetően változtatni retorikájukon, alkalmazkodni választóikhoz. A magyarellenesség jelentős kártya lesz a választási harcban. A jelen szociális-gazdasági körülmények között a kampány garantáltan elmozdul majd a nacionalizmus irányába. Úgy tűnik, elkerülhetetlen, hogy a román radikális nacionalisták, a magyar Jobbik ottani megfelelői bekerüljenek a parlamentbe. Most a magyarokon a sor, hogy minden incidens alkalmával bizonygassák maguknak, a világnak és Romániának, hogy a magyar-román kapcsolatok mindentől függetlenül remekül alakulnak. Tény, hogy eddig semmi katasztrofális nem történt, de világos, hogy a kapcsolatok csak romlani fognak. A magyarok kitartóak és céltudatosak, és az »új nemzeti politika« keretében tett kisebb-nagyobb lépéseik lassan, de biztosan koptatják az Erdély feletti román szuverenitást” – írta a szerző, Dmitrij Szemusin.