Kell-e aggódni a Földet súroló kisbolygók miatt?

Nincs olyan hónap, hogy ne közelítené meg a Földet egy kisbolygó – egy csillagász elmagyarázza, mekkora veszélyt jelent ez.

„A fű zöld, az ég kék, a Föld kering, a Nap korong – a földsúroló meg közelít… Megint eltelt egy hónap, megint elhaladt a közelünkben egy kisbolygó, megint megírta az újság. Mi meg azt nem értjük, hogy mikor értik már meg, hogy
az űrbéli törmelékek közelítései olyan természetesek, mint hogy reggel felkel a Nap.”

Az a Nap, amely természetesen nem korong, de a fenti örökbecsű négysorosban, melynek eredeti szerzője és pontos szövege is komoly viták tárgya évek óta, csak így jön ki a rím. Ezek a viták pedig legalább 1989 óta tartanak, amikor az első jelentősebb újkori kisbolygó-közelítést átéltük. Akkor az 1989 FC jelű aszteroida haladt el mellettünk a Hold távolságának kétszeresére, ami rekord kicsi távolságnak számított, ráadásul csak egy héttel az esemény után vették észre a jövevényt.

Akkoriban még csak néhány tucat földközelítő kisbolygót ismertek, azóta viszont gyökeresen megváltozott a helyzet. A technika fejlődésének köszönhetően csak tavaly 1470 új földközeli égitestet fedeztek fel, ami 40%-os növekedés 2013-hoz képest. Ezek persze mindig is itt voltak, száz éve, ezer éve, vagy tízmillió éve. Ma már 12 ezernél is többet ismerünk, így amennyiben mindegyik csak ezer évenként egyszer jön millió kilométeres távolságba, már havonta lehet írni valamelyikről egy cikket. Az idén is rengeteget találtak már, az egyre nagyobb távcsöveinkkel egyre kisebbeket veszünk észre, így a helyzet csak fokozódni fog. Az alábbi ábra a kisbolygók nyilvántartását végző Minor Planet Center azon honlapjának egy részletét mutatja, amely az idei, 30 millió kilométernél közelibb kisbolygó-közelítéseket sorolja fel.