Húsvétváró ünnepség a Nagyberegi tájházban

Húsvéti ünnepséget és kézműves foglalkozást tartottak a Nagyberegi tájházban március 31-én.
A néphagyományban a tavaszi ünnepkör legjelesebb alkalma a húsvét, mely szokásokban igen gazdag. Az egykor az ünnepet övező hagyományok, előkészületek ma már sok helyen csak a „hivatalosabb” keretek, műsorok rendjében maradtak fenn. Gondolok itt a népi körjátékokra, vagy a kézművesség egy-egy formájára, melyekkel nem találkozunk minden háznál.
A húsvétot megelőző nagyböjtben a keresztyén egyházban jellemző volt a visszafogottság, az önmegtartóztatás mind az ételek fogyasztása, mind a viselkedés terén. Nem volt szabad hangos mulatságokat, táncalkalmakat tartani. Ennek ellenére az ifjúság körében jellegzetes játszási szokások alakultak ki. Több leányjáték volt ismeretes, például a karikázás, vagyis a leánykörtánc, a szinalázás. De szokás volt a kanyargós vonulás is, vagy a kapusjáték. A Nagyberegi tájház udvarán a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói ezekből a körjátékokból mutattak be néhányat a jelenlévőknek. A tanítói és óvodapedagógia szakos hallgatók az önmaguk fejlesztésére és közösségük építésére szolgáló játékokkal vidám hangulatot teremtettek már a délután kezdetén. A hűvös idő ellenére sokan összegyűltek a tájház udvarán, és a hideg szél sem vette kedvüket a vidám játékoktól. A főiskola diákjait Szilágyi László és Gabriella készítette fel.
A körtáncok után a foglalkozás a melegebb termekben folytatódott. Fő hangsúly a tojásfestésre került. A mintegy száz fiatal, aki Kisbégányból, Nagyberegről és a Rákóczi-főiskoláról érkezett, a hagyományos tojásfestés rejtelmeibe nyerhetett betekintést. A Beregvidékre jellemző, hagymahéjban festett tojást készítettek, melyet először megfőztek, majd pedig karcolt mintával díszítettek. Ennek egyik fajtája a levélrátétes tojás, melyből szintén szép számmal készítettek a gyerekek. A továbbiakban viasszal hímzett és aranyporral díszített tojások is készültek. A fiatalok megtanulták a „kicce”, vagyis az íróka használatát. A fiatalok többsége ekkor találkozott először ezzel a tojásfestési módszerrel. A festés során salánki mintákat hímeztek a tojásokra.
Az ünnepi és kézműves alkalom délután 15:00 órától tovább folytatódott a Rákóczi-főiskolán. Az intézmény hallgatói az itt megjelenteknek is körjátékokat és -táncokat adtak elő. Majd pedig tojásfestés következett. Az itt díszített és a korábban elkészített hímeseket árverésre bocsátották. Az eladás során összegyűlt összegből a szervezők a beregszászi bentlakásos iskola tanulóit szeretnék meglepni húsvétra egy ajándékcsomaggal.
Az ünnepség a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszékének közös rendezvénye volt. Az alkalmat a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

Gál Adél
Kárpátalja.ma