Újabb megszorítás: csökkennek a segélyek
A kormány határozza meg a mértékeket a pénzügyi helyzettől függően.
A kormány jóváhagyás végett a parlament elé terjesztette 9127. számú törvénytervezetét, melynek értelmében, a jövőben a szociális segélyeket, kedvezményeket nem a Legfelső Tanács által elfogadott törvények, hanem a kormány rendeletei alapján fogják megállapítani.
Ez annyit jelent, hogy a segélyek mértékét, a kedvezményeket a kormány attól függően állapítaná meg, van-e elegendő pénz folyósításukra. Mivel pedig Ukrajnában soha semmire nincs elegendő pénz, előfordulhat, hogy megszűnnek a szociális segélyek, kedvezmények. A parlament első olvasatban már el is fogadta a törvénytervezetet, ami azonnal óriási felháborodást keltett a fővárosban. A tüntetők összecsaptak a parlamentet védő rendőrökkel, megrongálták a korlátokat, több ablakot betörtek.
A törvénytervezet értelmében a csernobili katasztrófa, az afganisztáni hadműveletek résztvevői¬nek, a háború veteránjainak és rokkantjainak, a német megszállók által elkövetett büntettek áldozatainak, a háború gyermekei¬¬nek, a katonáknak, rendőröknek, ügyészeknek, bányászoknak, orvosoknak, tanítóknak járó segélyeket és kedvezményeket a jövőben nem törvények fogják szabályozni, hanem a kormány.
Ha tehát a parlament elfogadja, Viktor Janukovics államfő pedig aláírja a törvényt, akkor:
– szó sem lehet a kommunális szolgáltatásokért fizetendő összegek csökkentéséről vagy részleges kompenzálásáról,
– nem lesznek konkrét utasítások arra vonatkozóan, milyen időközönként lehet szanatóriumi beutalókat adni azoknak, akik erre minden évben jogosultak voltak,
– a törvénytervezet elfogadása a polgárok 16 kategóriája számára korlátozná vagy szüntetné meg a szociális segélyeket és kedvezményeket.
A törvénytervezethez fűzött magyarázat szerint: „a kifizetések folyósításának rendjét és mértékét minden évben a Miniszteri Kabinet határozza meg az állam reális anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével.” Egyszerűbben fogalmazva: nem kell szociális segélyeket folyósítani, kedvezményeket biztosítani, ha a kormány úgy véli, hogy a költségvetésben nincs erre elegendő pénz.
Figyelemre méltó, hogy a törvénytervezetet csendben, szinte vita nélkül akarják elfogadni, hogy ne vívják ki a lakosság elégedetlenségét és tiltakozását. Ezen kívül a kormány arra készül, hogy érvénytelenítse azoknak a bíróságoknak a döntéseit, akik megítélték a csernobili katasztrófa áldozatainak, a háború gyermekeinek járó segélyek kifizetését.
Szerhij Tihipko miniszterelnök-helyettes, szociálpolitikai miniszter szerint a csernobili katasztrófa rokkantjai rendkívül magas nyugdíjat követelnek, ami szerinte elfogadhatatlan, ezért a kormány megfellebbezi a bírósági ítéleteket. Szerinte az ilyen és ehhez hasonló követelmények alaptalanok és igazságtalanok, hiszen az átlagos nyugdíj Ukrajnában jelenleg 1205 hrivnya. Ha eleget tennének a csernobili katasztrófa rokkantjai követeléseinek, akkor ebben az évben erre több mint 9 milliárd hrivnyát kellene fordítani. A Nyugdíjalap nem tudja fedezni ezeket a költségeket, tehát azokat az állami költségvetésből kellene folyósítani. De nincs miből!
Hasonló a helyzet a háború gyermekeinek járó segélyekkel, kedvezményekkel. Beadványaik alapján a bíróságok határozatokat hoznak arról, hogy a háború gyermekei magasabb juttatásokban részesüljenek, nyugdíjaikat a megélhetési minimum 30 százalékának megfelelő összeggel egészítsék ki. Szerhij Tihipko szerint az állami költségvetésben nincs erre pénz, ha pedig végrehajtanák a hrivnya emisszióját, ez inflációhoz vezetne.
Szerhij Tihipko alaptalannak nevezte a nyugdíjak emelésére irányuló bírósági beadványokat. A valóságban azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy az emberek követelik a törvény szerint járó segélyek, kedvezmények folyósítását. Az állam több százmilliárd hrivnyával tartozik a kedvezményezetteknek, adósságának törlesztésére nincs lehetősége. Olekszandr Lavrinovics igazságügyi miniszter szerint pedig nem is lesz.
A bíróságok már nem győzik fogadni a beadványokat. Jelenleg Ukrajna nyugdíjasainak harmadrésze – a háború gyermeke. A Nyugdíjalap pedig, a szükséges anyagi eszközök hiányára hivatkozva, a törvény szerint járó 30 százalék helyett csak 10 százalékkal egészíti ki járandóságukat.
Az állam jelenleg képtelen szavatolni a polgárok szociális biztonságát, kénytelen alkotmánysértő módon figyelmen kívül hagyni a bíróságok határozatait. Az Alkotmány 22. cikkelyének 3. bekezdése ugyanis leszögezi: „új törvények elfogadásánál vagy az érvényben lévő törvények megengedhetetlen az érvényben lévő jogok és szabadságok tartalmának és terjedelmének szűkítése.”