Kárpátaljai holokauszt. Az auschwitzi táborból való szabadulás emlékére

2014-ben méltatták a zsidó lakosok 1944. évi deportálása tragikus történetének évfordulóját. Szakirodalmi adatok szerint Kárpátaljáról közel 100 ezer ember halt meg pusztán azért, mert zsidónak született.

2015-ben az auschwitzi szabadulás 70. évfordulójára emlékezünk. Ebből az alkalomból április 28-án Kárpátaljai holokauszt. Az auschwitzi táborból való szabadulás emlékére címmel tudományos konferenciát tartottak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A konferencia a Shalom Alapítvány civil szervezet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Lehoczky Tivadar Intézet közös szervezésében valósult meg.
A rendezvényt Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja nyitotta meg.

Ezt követően Hugo Gutman, a Shalom Alapítvány alapító tagja köszöntötte a résztvevőket. Arra kérte a jelenlévőket, hogy egyperces néma csenddel és főhajtással emlékezzenek a holokauszt áldozataira.
Fodor Gyula, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese beszédében elmondta, hogy a kárpátaljai történelem egyik legsötétebb fejezetét az itteni zsidó lakosság tömeges koncentrációs táborokba való elhurcolása jelentette.
Nagy Bercel, Magyarország Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese kiemelte, hogy felelősségünk emlékezni az ártatlan áldozatokra és nemet mondani az antiszemitizmus, kirekesztés és gyűlöletkeltés minden formájára.
A konferencia szakmai részét Marshal Katz, a kárpátaljai zsidó közösségek történeti emlékeinek amerikai kutatója kezdte meg. Előadásában a zsidók pusztításáról és a felszabadításához vezető útról (The Destruction and Road to Liberation) hallhattak a résztvevők.
Ezt követően Molnár D. István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszékének tanára, a Lehoczky Tivadar Intézet kutatója tartott előadást, melynek témája A II. világháború hatása Kárpátalja nemzetiségi összetételére.
Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója a levéltár kárpátaljai vonatkozású anyagait ismertette.
Togyeriska Erika, a Shalom Alapítvány civil szervezet igazgatója Beregszász zsidósága 1944 után – új kezdet címmel tartott előadást.
Az előadások sorát Dr. Riczu Zoltán, a Nyíregyházi Főiskola tanára, történész zárta Adalékok a holokauszt Bereg megyei történetéhez című felszólalásával.
A kérdések és hozzászólások megvitatása után Dr. Csatáry György, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének és a Lehoczky Tivadar Intézetnek a vezetője mondott zárszót.
A konferencia állófogadással zárult, azonban a rendezvény nem ért véget. A népes tömeg átvonult a beregszászi Zrínyi utcai zsinagógába, ahol az 1944 tavaszán kezdődő deportálások keretében a kárpátaljai zsidóság emlékét őrző múzeum és látogatói központ megnyitására került sor.
A zsinagógában folytatódó rendezvényt Weisz József, a Shalom Alapítvány elnöke nyitotta meg. Beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták a Zrínyi utcai zsinagóga felújítását.

Bacskai József, Magyarország Ungvári Konzulátusának főkonzulja ismertette a beregszászi zsinagógák történetét. A főkonzul úr kiemelte, hogy a felújított zsinagóga és a látogatóközpont a jelképe annak, hogy Kárpátalján van jövője a zsidó közösségnek.
Deák Andrea, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ügyvezetője szintén köszöntötte a résztvevőket.
Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke nyitotta meg Klein Rudolf építésztörténész Zsinagógaépítészet Kelet-Közép-Európában 1782–1944 között című kiállítását, melynek képei az egykor virágzó zsidó élet emlékeit és a felújított, ma is működő templomokat mutatja be.
A rendezvény a zsinagóga udvarán található holokauszt-emlékműnél való gyertyagyújtással zárult.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma