A kárpátaljai tömbmagyarságot átfogó területi-közigazgatási egységet szeretne a KMKSZ

A kárpátaljai tömbmagyarság településeit magában foglaló, magyar többségű területi-közigazgatási egység létrehozásának lehetőségeit vitatta meg – a folyamatban lévő ukrajnai közigazgatási reform tükrében – a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya szombaton Beregszászon.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője beszámolójában hangsúlyozta, „Kárpátalja és a kárpátaljai magyarság történetének legnehezebb, háborús helyzettel és gazdasági válsággal súlyosbított időszakát éli meg, ezért mindent meg kell tenni a magyar közösség megmaradása, megtartása érdekében”. Hozzátette, a kárpátaljai magyarságnak helyt kell állnia a nehéz körülmények közepette, és most ki kell használnia a közigazgatási reformról szóló ukrán törvény által a nemzeti kisebbségek számára biztosított lehetőségeket.
„A kárpátaljai magyaroknak kezdeményezőleg, saját érdekeiket megfogalmazó kész javaslatokkal kell fellépniük a kistérségek (településtársulások) önkéntes létrehozása és a területi-közigazgatási egységek kialakítása során, nehogy az államhatalom erőszakolja rá saját akaratát felülről a közösségre” – fogalmazott.
A tanácskozáson térképekkel illusztrálva vázolták a tömbmagyarság településeit egyesítő, közel 70 százalékos magyar többségű lehetséges új járás határait. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének és földrajzi tanszékének szakemberei által kidolgozott javaslatok értelmében egy ilyen járás lakossága 170 ezer fő lenne, ebből mintegy 115 ezret tennének ki a magyarok.
Az ülésen szó volt az idén októberben esedékes ukrajnai helyhatósági választásokra való felkészülésről is. Brenzovics elmondása szerint a KMKSZ – annak ellenére, hogy még nincs kitűzve a voksolás időpontja – készül a megmérettetésre, a többi között közvélemény-kutatást szervez, hogy minél jobb eredményt érhessen el.
A fórumon vázolták a Kárpátaljára áramló segélyek és támogatások elosztását irányító koordinációs bizottság tevékenységét. A KMKSZ elnöke ennek kapcsán köszönetét fejezte ki a magyar népnek azért a szolidaritásért és segíteni akarásért, amelyet a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai nemzettársak iránt mutat.
A KMKSZ választmánya nyilatkozatot fogadott el, amelyben rendkívül veszélyesnek nevezi és elítéli a kárpátaljai magyarság ellen irányuló, az utóbbi időben elszaporodott provokatív megnyilvánulásokat, hatékony fellépést szorgalmazva a rendvédelmi szervek részéről a hasonló jogsértésekkel szemben. A testület továbbra is kiáll a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezése mellett, felszólítva a katonai hatóságokat, hogy a mozgósítás során tartsák be az ország alkotmányát és törvényeit, s az amúgy is nehéz helyzetben lévő lakossággal szemben ne alkalmazzanak alkotmányos jogokat csorbító intézkedéseket.
A nyilatkozat szerint a KMKSZ bizakodóan tekint a közelmúltban elfogadott, az önkormányzatok önkéntes egyesüléséről szóló törvény azon tételére, amely kimondja, hogy az átalakítások során figyelembe kell venni a különböző térségek sajátos történelmi és etnikai sajátosságait. A KMKSZ rendkívül fontosnak tartja, hogy a közigazgatási reform során az illetékes hatóságok fordítsanak nagy figyelmet az önkéntesség elvének betartására, a lakosság nemzetiségi összetételére. Ugyancsak kiemelten fontosnak tekinti, hogy a decentralizáció keretében Kárpátalján alakítsanak ki egy olyan járást, amely egyesíti a határ menti magyar településeket. A KMKSZ egyúttal olyan kistérségek létrehozását szorgalmazza, amelyek nem bontják meg a tömbben élő magyarság egységét.