A tanári munka hatása az oktatásra – konferencia Budapesten

Október 2-án a Nemzetpolitikai Kutatóintézet A tanári munka hatása az oktatásra – pedagógushallgatók a fókuszban címmel tartott konferenciát Budapesten a Magyarság Házában.

A konferenciát Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság különböző tematikus éveket szervez határon innen és túl, melyek közös fő célja a külhoni magyarság megtartása és a szülőföldön való boldogulás feltételeinek javítása. Ez a magyar identitás megőrzésével, a magyar közösségek megerősítésével érhető el. Közismert tény, hogy a magyarságtudat kialakulásának és személyessé válásának helye a magyar tannyelvű oktatási és nevelési intézményekben van. Az anyanyelvi oktatás az egy közösséghez való tartozást fejezi ki, részesedést a magyar kultúrából.
Ezt követően Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket.
Az előadások sorát Szivák Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológia Karának docense kezdte meg A pedagógusképzés modern kihívásai címmel.
Kállai Gabriella és Szemerszki Marianna, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai A pedagógushallgatók összetétele és pályamotiváció – elsőéves hallgatók vizsgálata alapján címmel tartottak előadást.
Márkus Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetének kutatója kutatóközpontjuk munkásságát mutatta be és Pedagógushallgatók pályaszocializációs elkötelezettsége és dilemmái a Kárpát-medencében címmel tartott előadást.
Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa felvázolta kutatásaik menetét és céljait, s Kárpát-medencei körkép a tanító és óvodapedagógus képzésben tanuló hallgatók pályaorientációjáról címmel számolt be a Kárpát-medencei oktatás szintjeiről és színvonaláról.
A konferencia második részében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Magyar Tudományos Akadémia Domus szülőföldi ösztöndíjának közös támogatásával megvalósuló Kárpát-medencei vizsgálat eredményeit ismertették a kutatók. A kutatásban Ukrajna, Románia, Szerbia és Szlovákia azon oktatási intézményei vettek részt, ahol magyar tannyelven óvó- és tanítóképzés folyik. Márton János, az Omnibus KFT. munkatársa Erdély, Morvai Tünde, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet munkatársa Felvidék, Ágyas Réka, a Magyarságkutató Tudományos Társaság munkatársa Vajdaság, Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatója pedig Kárpátalja eredményeit mutatta be.

Az empirikus vizsgálat során kiderült, hogy a felsorolt területek megkérdezett hallgatói közül Kárpátalján a legelégedettebbek a diákok a tanító- és óvóképzés színvonalával. Kárpátalján három intézményben történik magyar tannyelvű tanítói és óvóképzés: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (II. RF KMF), a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetében és a Munkácsi Állami Egyetem Humán-pedagógiai Koledzsében.

A felmért régiókban a tanító- és óvóképzős hallgatók többsége nő. A felmérésből kirajzolódott, hogy a megkérdezett külhoni területek közül a kárpátaljai diákok beszélik legalacsonyabb szinten az államnyelvet. A tanító és óvodapedagógia szakos hallgatók több mint hetven százaléka pedagógusként szeretne elhelyezkedni.
A regionális kutatási beszámolók után a pedagógusképző intézmények és pedagógusszövetségek jelenlévő képviselőinek megbeszélése következett. Kárpátalját Soós Katalin, a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetének igazgatója, Hutterer Éva, a II. RF KMF Pedagógia és Pszichológia Tanszékének tanára és a Lehoczky Tivadar Intézet egyik kutatója képviselte. A kárpátaljai oktatási helyzetről és a felméréssel kapcsolatos megfigyelésekről Hutterer Éva osztotta meg gondolatait.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma