Kunszentmiklósi segítség az ungvári járási rászoruló gyermekek számára

December 14–15-én nyolc ung­vári járási magyar tanintézménybe jutott el önzetlen kunszentmiklósiak karácsonyi ajándéka. A segítség a VasútÁL(l)OMáson át érkezett…
Tóth Péter Lóránt Radnóti- és Latinovits-díjas versmondó ez év őszén az Ungvári járás majd’ minden magyar oktatási tannyelvű iskolájában előadta József Attila rövid, de annál tartalmasabb életét bemutató, VasútÁL(l)OMás című pódiumestjét. Látva az ukrajnai konfliktus által kialakult helyzetet, a versmondó és Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós korábbi polgármestere, aki szintén verselt már Kárpátalján, gyűjtést hirdetett a Bács-Kiskun megyei városban az ungvári járási iskolák rászoruló gyermekei számára. A kezdeményezés a személyes megszólítás és a jótékony szándék hatására talán a vártnál is jobb eredménnyel járt: november 23. és december 10. között kunszentmiklósi cégek, magánszemélyek, iskolások, a helyi önkormányzat, a rendőrök, tűzoltók több mint 4 tonnányi adományt gyűjtöttek össze. A ruhaneműket, játékokat, könyveket és tartós élelmiszereket a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezete szervezésével, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa segítségével december 14-15-én személyesen adta át több helyszínen a két versmondó. Az említett két napon a magyar tannyelvű Csapi 2. Sz. Széchenyi István Középiskolában, a Tiszaágteleki Általános Iskolában, a Koncházai Középiskolában, a Szürtei Középiskolában, a Nagydobronyi Református Irgalmas Szamaritánus Gyermekottonban, a Tiszasalamoni Általános Iskolában, a Nagydobronyi Középiskolában és a Kisdobronyi Középiskolában adták át az ajándékokat.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke a csapi átadón arra emlékeztetett, hogy az ukrajnai konfliktus hatására sok anyaországi település vette fel a kapcsolatot kárpátaljai favalakkal, hogy lehetőségeikhez mérten segítéségére legyenek külhoni magyar testvéreiknek. Ezzel élővé tették a nemzeti összefogás fogalmát. Tóth Péter Lóránt és Bődi Szabolcs szívükön viselik a magyar kultúra sorsát, terjesztését, s versmissziójuk most ezzel a baráti megmozdulással vált még kézzelfoghatóbbá, ráirányítva a figyelmet egyúttal arra is, hogy mekkora jelentőséggel bírnak az ember és ember közötti személyes kapcsolatok.
Tóth Péter Lóránt elmondta, hogy tulajdonképpen az egész város megmozdult a gyűjtés során. A város mindhárom iskolája, nevezetesen a Baksay Sándor Református Gimnázium, a Varga Domokos Általános Iskola, a Virágh Gedeon Szakközépiskola és Szakiskola diákjai, tanárai, a budapesti Sakk-Sarok tagjai, a Miklósi Kék Rókák Kosárlabda Egyesület (minden iskolába 1 kosárlabdával), a helyi nyugdíjasklubok, a helyi malom, a Schneider cég dolgozói, a kunszentmiklósi cégek is egy emberként álltak az ügy mellé. A kunszentmiklósi diákok épp olyan örömmel váltak meg játékaiktól, könyveiktől a jó ügy érdekében, mint amilyennel a kárpátaljai gyerektársak fogadják azokat.
Bődi Szabolcs az átadókon arra hívta fel az iskolások és a tanárok figyelmét, hogy égi védelem nélkül nincs igazi élet. Jézus születésével egy új élet veszi kezdetét – a mi földi létünkre vonatkozóan is. Az ünnep lehetőséget ad arra, hogy nyitott szívvel, tiszta lappal indulva várjuk a Megváltó születését. Ennek legfőbb kérdése pedig az, hogy mit tudunk adni másoknak. Ha nehéz helyzetben vagyunk is, nem feledhetjük el: „Soha nem tudunk annyira szegények lenni, hogy ne tudjunk adni valamit.”
A kunszentmiklósiak ajándékai a közeljövőben az Ungvári járás 22 iskolájába, köztük több gyermekotthonba eljutnak, szebbé téve ezzel 800 rászoruló gyermek és családja karácsonyát.

Espán Margaréta