2016. január 29., péntek
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Adél – német-francia eredetű; jelentése: nemes.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
A legreménytelenebbül ostoba az, aki nincs tisztában azzal, hogy bölcs.”
Isaac Asimov
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93efa5-45bc”][vc_column_text]
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Fülöp Árpád (Nyárádszentbenedek, 1863. március 9. – Ungvár, 1953. január 29.) Tanár, író, költő, dalszerző, fafaragó. Középiskoláit Kolozsváron és Székelyudvarhelyen végezte. 1884-1888-ban a kolozsvári egyetemen tanult. A csiksomlyói főgimnáziumban, majd Marosvásárhelyen tanított. Egy ideig az Erdélyi Híradó szerkesztője volt. 1885-től publikált irodalmi tárgyú cikkeket és verseket. Első jelentős művét 1882-ben írta. Csíksomylói nagypénteki misztériumok címmel. 1893-ban nevezték ki az ungvári királyi főgimnázium tanárává. Ezután hatvan évig élt Ungváron, meghatározó egyénisége volt a város irodalmi életének. Alapító tagja lett a Gyöngyösi Irodalmi Társaságnak. Rendszeresen jelentek meg versei a Közművelődésben, a Kárpáti lapokban, az Ungban. Gyakran kérték fel alkalmi versek és szónoklatok megírására. 1909 októberében Dayka Gábor szobrának avatásán elhangzott a költő emlékezetére írt verse. Kitűnően cimbalmozott, dalokat költött, juhar-és szilfából gyönyörű székelymotívumú bútordarabokat faragott, amelyeket Móricz Zsigmond is megcsodált, amikor irodalmi előadókörútja során felkereste Ungváron Fülöp Árpádot. Irodalmi alkotásai közül kevés jelent meg nyomtatásban. Kéziratban maradt két vígjátéka, valamint önéletrajza és több dala. Huszonöt évnyi előtanulmány után látott hozzá 1910-ben nagyeposza, a Hunyadi megírásához. A 41 412 sorból álló művet 1920-ban fejezte be. Ennek egy 5860 sorból álló része, A magyar 1914 tavaszán Ungváron jelent meg. A teljes eposz 1943-ban Budapesten látott napvilágot a Felvidéki Közművelődési Egyesület kiadásában.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Páger Antal Kossuth-díjas színész (1899) műkedvelő előadásokon tűnt fel, a természetes játéka gyors népszerűséget szerzett számára. Jobboldali nézeteket vallott, 1944 végén elhagyta az országot, 1956végéig Argentínában élt. Hazatérése után a Vígszínházban (Talpalatnyi föld) óriási ünneplésben volt része, parasztábrázolásai mesteri alakítások voltak, számos filmben és színdarabban játszott főszerepet. (Hattyúdal, Édes mostoha, Péntek Rézi, Felmegyek a miniszterhez, Esős vasárnap, Mici néni két élete, Iszony, stb.).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7efa5-45bc”][vc_column_text]KEGYELMET AD HOZZÁ
„… hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember…” (Efezus 3:16)
Rd. Robert Schuller titkárnője, Lois tizenöt éven át küzdött a rákkal, és mind a tizenöt évet Istennek való hűséges szolgálatban töltötte. Schuller ezt írja: „Nem hiszem, hogy valaha is találkoztam nála bátrabb emberrel. Néha annyira rosszul volt, hogy az is minden erejét felemésztette, ha csak felkelt az ágyból! Ilyenkor szándékosan legurult az ágyról, négykézláb mászott el a fürdőszobáig, ott a kagylóba kapaszkodva húzta fel magát. Kényszerítette magát arra, hogy felöltözzön, kibotorkált a konyhába, ivott egy kis vizet, evett egy darabka pirítóst, vette a táskáját, és kilépett az ajtón. Homlokán verejtékcseppek gyöngyöztek, de ő a férjére nézve így szólt: »Nos, Ralph, azt hiszem, most már menni fog.« Aztán beszállt az autóba, és elment a templomba. Mindig előttem ért oda. Amikor megérkeztem, a szokott módon köszöntöttem: »Jó reggelt! Hogy van?« Ő mosolyogva mindig ezt válaszolta: »Nagyszerűen!« Csak a temetése után tudtam meg, hogy valójában min ment keresztül. Ilyen bátorságot csak Isten tud adni.” A Biblia azt mondja: „adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által” (Efezus 3:16). Sokféleképpen el lehetne ezt magyarázni, de legékesszólóbban Annie Johnson Flint énekíró fogalmazott: „Amikor teherbírásunk végére értünk, amikor erőnk cserbenhagyott, pedig még csak a nap felénél tartunk; Amikor összegyűjtött forrásaink mind elfogytak, akkor kezd el Atyánk adni az ő gazdagságából. Szeretetének nincs határa, kegyelme felmérhetetlen, ereje végtelen. Ő ebből a végtelen gazdagságából Jézusban egyre csak ad, ad, és újra csak ad.”
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]