Bő ötezer éve készült a legidősebb ismert ruhadarab
Két régészcsoport a héten azonosította az első ismert ruhát, és felfedezte a legkorábbi ismert tavernát Dél-Franciaországban. Az eredmények némi betekintést nyújtanak abba, milyen is volt az élet az ókori Egyiptomban és Dél-Franciaországban.
Az Antiquity folyóiratban publikált tanulmány szerint a Kr. e. 3482-ből származó ruhadarab – az úgynevezett Tarkhan-ruha -, rongyos és pecsétes ingnek tűnik. Újonnan viszont ma is igen divatos lenne, mivel a kutatók megállapítása szerint természetes, sápadtszürke sujtása, rakott díszítésű ingválla és ujja volt. A szegély hiányzik, ezáltal nem tudni, milyen hosszú is volt valójában.
Alice Stevenson, a vizsgálat egyik szakembere kifejtette, a könnyen bomló textilek fennmaradása a régészeti leletek között kivételes, a majdnem ép ruhadarabok – mint amilyen a Tarkhan-ruha – megléte még figyelemre méltóbb.
Hozzátette, mindig gyanították, hogy a ruhadarab az első dinasztia korából származik, de ezt korábban nem tudták megerősíteni, mert a teszthez szükséges mintavétel túl nagy kárt okozott volna a leletben. Most miután a ruhadarab korát megerősítették, Egyiptom legidősebb ilyen leletének tartják, emellett a legidősebb ismert szövött ruhadarab a világon.
Korának kiszámításához a szakemberek apró mintát vettek belőle, hogy meghatározzák, a szén egyik radioaktív izotópjából mennyit őrzött meg a vászon. Eme anyag szerintük igen alkalmas a radiokarbonos tesztekhez, mivel igen rövid idő alatt megnövő lenrostokból áll.
A ruha magán viseli legkorábbi napjainak nyomát. A szakemberek szerint egy tinédzser vagy egy nagyon vékony nő viselhette.
Római kori taverna Franciaországban
Egy másik tanulmányban dél-franciaországi taverna felfedezését taglalják a kutatók, a maradványok kora 2141 év, a Lattara néven ismert lelőhelyen bukkantak rájuk.Benjamin Luley és Gaël Piquès, a vizsgálat szerzői szerint a kocsma nemcsak a régió legkorábbi ilyen lelete, hanem értékes információkkal szolgál a település változó szociális és gazdasági infrastruktúráját, és lakosait illetően is.
Először úgy hitték, pékségre bukkantak, mivel három hatalmas sütő és egy beltéri malom maradványait lelték meg. Később viszont találtak még egy helyiséget, amelyben a falak mentén padok kaptak helyet. Halak, juhok és szarvasmarhák maradványaira is rábukkantak hatalmas fatányérok és bográcsok mellett. A húst valószínűleg grillszerűen készítették el egy faszéntüzelésű tűzhelyen, aminek nyomát szintén megtalálták.
A legtöbb lelet mégis kerámia ivóedényektől származik. Mivel a taverna kora Franciaország római időszakára tekint vissza, úgy hiszik, tipikus – ámbár nagyon jól felszerelt -, római stílusú kocsma volt, gazdag menüvel. Az ilyen vendéglők mindennaposak voltak a forgalmas utak mentén. A régióban régen és ma is a bor volt a népszerű itóka, a jelek szerint a tavernában is sokat szolgáltak fel belőle.