2016. március 1., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Albin – 1. latin eredetű; jelentése: fehér;
2. germán eredetű; jelentése: nemes barát.

Dávid – héber eredetű; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesítő.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Aludni igenis annyi, mint meghalni egy kicsit, nem is egy kicsit, hanem nagyon, annyi, mint eltávozni az életből, mely végeredményben nem egyéb az öntudatnál, annyi, mint meghalni tökéletesen, rövid időre. Épp ezért az az ember, aki alszik, leszerel, akaratát – az éles, ártó hegyével – befelé fordítja, s oly közönnyel viseltetik irányunkban, mint aki már réges-rég föloszlásnak indult.”

 Kosztolányi Dezső

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93224f-9d04″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Halász Ferenc, Fischer (Beregszász, 1849. március 1. – Bp., 1910. július 2.) Tanfelügyelő, lapszerkesztő, pedagógus. Szegény családból származott, ezért tanulmányait többször félbe kellett szakítania. Iskoláit Szatmáron és Ungváron végezte. 1867-ben a szatmári tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett. Majtényra nevezték ki, de a község nem fogadta el, mert nem akart megválni a korábbi segédtanítótól. Ezért egy ideig Munkácson élt rokonainál, majd Erdőbaktán lett Gottesman Adolf nagybirtokos gyerekeinek a nevelője.

1869-ben az ung-beregi királyi tanfelügyelő mellé került írnoknak. Magánúton elvégezte a kassai jogakadémiát is.

1872-től belső munkatársa, 1876-ban segédszerkesztője volt az Ungnak.

1876-ban nevezték ki Bereg megye királyi tanfelügyelőjévé.  Az ő kezdeményezésére alakult meg a Beregmegyei Általános Tanítóegyesület és annak lapja, a Beregmegyei Tanügy; a Beregvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület (amelynek igazgatója is volt), a beregszászi és a szolyvai Kisdedóvó Egyesület, a Munkácsi Nőegyesület, valamint a Felső-Tisza-vidéki Házi Ipart Terjesztő Egyesület. Az ő nevéhez fűződik a beregszászi állami polgári fiú-és leányiskola és a munkácsi polgári iskola megszervezése. Sokat fáradozott a hegyvidéki területeken nemzetiségi állami iskolák létrehozásán is.

1888-ban Heves megyébe helyezték át. 1895-től a vallás-és közoktatásügyi minisztériumban az állami népoktatási alosztály vezetője lett, szorgalmazta az állami népiskolák felállítását.

Beregszász városa sokáig nagy tisztelettel emlékezett rá, a tanítóárvák javára létesített alapítványt Halász Ferenc Alapnak nevezték el.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Budapesten megindult az autóbusz közlekedés a Városliget és a Kiskörút között (1915)

Tőkés Anna (1903) ösztönös színésznő volt, aki először csak érezte szerepeit, majd tudatossá csiszolta az alak történeti és lélektani hátterét. A színpadon és az életben is királynői jelenség volt.

Megkezdődnek a rendszeres TV adások (1958)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7224f-9d04″][vc_column_text]„TE IS FIAM, BRUTUS?” (1)

„Nem az ellenség gyaláz engem… hanem te, magamfajta ember, bizalmas jó barátom” (Zsoltárok 55:13-14)

Semmilyen tőr nem ejt olyan mély sebet, mint az, ha valaki elárulja bizalmunkat. Lehet, hogy te is azonosulni tudsz Dávid panaszával. Egy sebzett szív kiált fel, kétségbeesetten imádkozik megkönnyebbülésért. Dávidot mélységesen megrázta az árulás. Azt mondja, ha ellenség tette volna ezt vele, azt elszenvedné (ld. Zsoltárok 55:13). De legközelebbi barátja tette, akiben megbízott: „…te, magamfajta ember, bizalmas jó barátom, akivel meghitt barátságban voltam; az Isten házában együtt jártunk a gyülekezet körében” (Zsoltárok 55:14-15). Ez bizony keserű pirula! A kebelbarátja tette, akiről sosem gyanította volna, akire legnagyobb titkait bízta, hittestvére, akivel együtt járt istentiszteletre! Nem csoda, hogy szíve összetört. Egy szövetségszegő barát miatt életveszélyes helyzetbe került. „Kezet emelt jóbarátjára, és meggyalázta a szövetséget. Szája simább a vajnál, de veszekedésen jár az esze. Beszéde lágyabb az olajnál, pedig olyan, mint a kivont kard.” (Zsoltárok 55:21-22). Hogyan tette túl magát fájdalmán Dávid? Úgy, hogy a következő három dolgot tette: 1) Elismerte. Szavakba öntötte érzéseit. 2) Istennel beszélt róla. Nem próbált ál-bátorságot színlelni, gyötrelmét őszintén elmondta Istennek: „…reggel, délben, este gondban vagyok, és sóhajtozom, ő meghallja hangomat” (Zsoltárok 55:18). 3) Isten kezébe tette a helyzetet. „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz.” (Zsoltárok 55:23). Ma te is tedd ezt a három dolgot, így talpra tudsz állni, és tovább tudsz lépni.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]