15. születésnapját ünnepelte a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg ma Beregszászon a kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktatásában és művelődési életében vezető szerepet betöltő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fennállásának 15. évfordulójáról.
A Kárpátalja egyetlen, nem állami felsőoktatási intézményeként, alapítványi fenntartásban működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola alapításáról 1993-ban döntött a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), a Kárpátaljai Református Egyház és a beregszászi városi tanács (közgyűlés). Az intézményben az oktatás 1994-ben 41 hallgatóval indult a nyíregyházi főiskola speciális képzéseként. Jelenlegi formájában a főiskola az 1996–1997-es tanévtől kezdve működik, ugyanis ekkor kapta meg a tanintézet az ukrán államtól a működési engedélyt.
Az ünnepség vendégei között jelen volt Bacskai József,a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Szalipszki Endre az Ungvári Főkonzulátus konzulja, Tóth István, a Beregszászi Magyar Konzulátus konzulja,Lélfai Koppány,a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és még számos hazai és magyarországi vendég.
A főiskola Esztergomról és Győrről elnevezett termeiben megrendezett ünnepségen elmondott beszédében Orosz Ildikó, a tanintézet elnöke hangsúlyozta: „a magyar főiskolát a kárpátaljai magyarság egyetemes tudás és műveltség iránti igénye hívta életre, hogy annak anyanyelvű felsőoktatási intézményeként hivatalos keretet biztosítson ehhez, s azon túl élhető terepe legyen szülőföldjén az újonnan alakuló ukrán államon belül”. Elmondta, hogy az indulás és a későbbi évek nehézségei ellenére a beregszászi magyar főiskola volt a határon túli magyarság első olyan anyanyelvű felsőoktatási intézménye, amely 2001-ben állami akkreditációt kapott. Hozzátette: annak ellenére, hogy jelenleg is úttörő tevékenységnek számít a magyar főiskola szinte minden kezdeményezése, az oktatási intézmény a térség jelentős szellemi és kulturális központjává vált, amely érvényes tudást, műveltséget közvetít, s államilag elismert diplomát tud adni mindazok kezébe, akik hisznek a kárpátaljai és az egyetemes magyarság megmaradásában.
Az elnök kiemelte: az ukrán állami támogatásban nem részesülő beregszászi magyar főiskola nem létezhetne támogatók nélkül. Ezért külön köszönet illeti a magyar állam közalapítványait, intézményeit, az anyaországi városokat – ezek nevét viselik a főiskola egyes termei –, civil szervezeteket és magánszemélyeket, akik adományaikkal segítették a főiskola működését és épületének felújítását – fűzte hozzá. Orosz kiemelkedő eredménynek nevezte, hogy az elmúlt másfél évtizedben a magyar főiskola falai között kinevelkedett egy olyan tanárnemzedék, amely sikerrel viszi tovább a kárpátaljai magyar felsőoktatás stafétáját.
Az évfordulós ünnepségen a főiskola vezetése köszönő oklevelet adott át az intézményt támogató ukrajnai, anyaországi és határon túli hivatalos személyeknek, intézményeknek.
A beszédeket követően fotókiállítást tekinthettek meg a résztvevők,amely a főiskola legfőbb és legszebb emlékeit hívatott bemutatni.
A beregszászi magyar főiskola működésének 15 éve alatt közel 580 diplomát adott ki.
