Hat hónap után is igényelhető az örökség?

„Lassan egy éve, hogy nagyanyám meghalt. Más hozzátartozója az országban nem lévén, magam temettem el, a saját költségemen. Haláláig egy lakásban éltünk, amelyet néhány évvel ezelőtt ketten privatizáltunk, vagyis a fele az enyém, a fele az övé lett. Mostanáig nem tudtam róla, hogy az örökséget hat hónapon belül el kell fogadni, különben úgy tekintik, hogy az örökös nem fogadta el azt. Előfordulhat, hogy jelentkezik az állam, és elperli a lakásunknak a megboldogult nagyanyámra eső felét, csak mert én nem ismervén a törvényt mostanáig nem fogadtam el hivatalosan az örökséget? Elfogadhatom az örökséget a hat hónap lejárta után is?”

– A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1272. cikkelye valóban kimondja, hogy amennyiben az örökös nem nyilatkozik az örökség elfogadásáról az 1270. cikkelyben megállapított határidő lejártáig – vagyis az örökség megnyílásától számított hat hónapon belül –, a törvény úgy tekinti, hogy nem fogadta el az örökséget. Miután ön azt írja, közel egy éve annak, hogy a nagymama elhunyt, ez a határidő valóban lejárt. Érdemes azonban egy kicsit részletesebben áttekinteni a lehetőségeket. Esetünkben az első megválaszolandó kérdés az, hogy hagyott-e hátra a nagymama végrendeletet. Amennyiben hagyott, úgy öröksége a végrendeletben megnevezett személyekre száll. Ha viszont nem készített végrendeletet a nagymama – és levele alapján ez tűnik valószínűbbnek –, a törvény szerinti öröklés esete forog fenn, vagyis a Ptk. mondja ki, hogy kik, milyen sorrendben jogosultak az örökséghagyó hagyatékára.
Az örökösök első köréhez a törvény értelmében (lásd a Ptk. 1261. cikkelyét!) a hagyatékozó gyermekei (köztük az ön apja vagy anyja is), az őt túlélő házastárs és a szülei tartoznak. Közöttük oszlik el egyenlő arányban a lakásnak az a része (az örökség esetleges többi elemével együtt), amely a nagymama tulajdonában volt halála pillanatában. A Ptk. ugyanakkor azt is megállapítja (lásd az 1266. cikkely 1. pontját!), hogy az unokákat és dédunokákat illeti meg az örökségnek az a része, amelyre a szüleik tarthattak volna igényt abban az esetben, ha élnek az örökség megnyílásának, esetünkben a nagymama halálának pillanatában. Amennyiben tehát az ön apja vagy anyja – a nagymama gyermeke – már nem él, ön jogosult arra a részre az örökségből, amely a szülőjét illette volna meg. Ha pedig az örökösök első köréhez tartozó személyek közül már senki nem él, és nincs további unoka, esetleg dédunoka sem, aki az ő jogukon tarthatna igényt a hagyaték egy részére, az örökség teljes egészében önt illeti meg. Levelében úgy fogalmaz, hogy a nagymamának önön kívül nincs más hozzátartozója az országban, ami felveti a lehetőséget, hogy esetleg élnek az örökösök első köréhez tartozó családtagjai külföldön, akik szintén jogosultak az örökségből való részesedésre. Amennyiben a külföldi örökösök eddig azért nem jelentkeztek az örökségért, mert nem tudtak a nagymama haláláról, a hat hónap leteltével is kérvényezhetik az örökség elfogadását a többi örökös írásos hozzájárulásával (lásd az 1272. cikkely 2. pontját!).
Ezenkívül a Ptk. 1272. cikkelyének 3. pontja úgy rendelkezik, hogy amennyiben az örökös méltányolandó okokból mulasztotta el az örökség elfogadását az erre megállapított határidő lejártáig, keresetet nyújthat be a bíróságon, s a bíró, mérlegelve a körülményeket, új határidőt állapíthat meg az örökség elfogadására vonatkozó kérvény benyújtására. A Ptk. 1268. cikkelyének 3. pontja értelmében a törvény automatikusan úgy tekinti, hogy az örökséghagyóval egy háztartásban élő örökös elfogadta az örökséget, ha az örökség elfogadására megállapított határidő lejártáig – azaz hat hónapon belül – nem jelezte írásban, hogy elutasítja a hagyatékot. Valószínűnek tűnik tehát, hogy az ön esetében is úgy tekintette a hagyatéki eljárás lefolytatója, hogy automatikusan elfogadta az örökségét. Mindenképpen azt tanácsolnám azonban, hogy mielőbb keresse fel a helyileg illetékes közjegyzőt – faluhelyen az önkormányzat megbízott tisztviselőjét –, aki a hagyatéki eljárást lefolytatta, hogy tisztázza az örökség körüli helyzet. Pusztán az örökség elfogadása, illetve az örökséghez való jog elismerése egyébként sem jelenti azt, hogy szabadon rendelkezhet a tulajdonába került lakáshányaddal. Optimális esetben át kell vennie az örökül kapott ingatlanrészhez való jogot igazoló dokumentumot, amelynek a birtokában a regisztrációs hivatalban bejegyeztetheti a saját nevére annak tulajdonjogát.

hk