2016. április 3., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Buda – magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

Richárd – német eredetű; jelentése: erős fejedelem.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Ami a virágoknak a napfény, az az embereknek a mosoly. Igaz, apróságról van szó; ám az életünk ösvénye mentén elszórt mosolyok értéke felbecsülhetetlen.”

Joseph Addison

 [/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-931df3-72ad”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Balugyánszky Mihály, Mihail Andrejevics Balugyanszkij (Felsőolsva, 1769. szeptember 26. – Szentpétervár, 1847. április 3.). Jogtudós, államtanácsos, Miklós orosz cár kabinetirodájának elnöke.  Gimnáziumi tanulmányait Újhelyben, a pálosok vezetése alatt végezte.  Bölcsészetet Kassán, jogot a bécsi egyetemen hallgatott. Pesten vizsgázott, 1789-ben a nagyváradi jogakadémián a politikai tudományok és a tiszti írásmód tanára lett. Személyes ismerőse volt Kazinczy Ferencnek és testvérének, Dienesnek. Kazinczy naplójában ezt írta róla: „ez a Palugyánszky tüzes fiatal ember volt, s báró Wécsey Józsefnénak, Miller Teréznek láncait hordotta sok esztendő olta. Megunván azt, titkon más szerelmet csinált egy szép leánnyal, s Petersburgba engangírozta magát professzornak, s el is ment. A báróné tökéletesen kikészítette fejér ruhával, ágybelivel, ruhával, s segélte pénzzel is. Palugyánszky elindult, előreküldvén a leányt, s ezzel az úton magát összeeskedteté. Fija a még most is Velejtén lakó orosz papnak.”

1803-ban az orosz tanügyi minisztérium megalapította a szentpétervári akadémiát, de hiányoztak az alkalmas tanárok, ezért külföldi szakembereket hívtak meg. Így került Balugyánszky Szentpétervárra. 1804-től élt itt, az államgazdászat és a finánctudományok tanára volt. 1819 –1821 között a szentpétervári egyetem első rektora. Később Miklós cár államtanácsossá, kabinetirodájának elnökévé nevezte ki. 1804-től tagja volt annak a kormánybizottságnak, amely az orosz törvénygyűjtemény összeállításával foglalkozott. Ő írta az orosz államgazdászati szakkifejezéseket megállapító tankönyvet.1830-ban az ő szerkesztésében jelent meg negyvenöt kötetben az Orosz Birodalom törvényeinek gyűjteménye, hat kötetben I. Miklós törvényeinek gyűjteménye, majd tizenöt kötetben  a „Szvod zakonov Rosszijszkoj Imperiji”. Beregszászban és Nagybereznán utcát neveztek el róla.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Hubay Miklós Kossuth-díjas, író, dramaturg, tucatnyi egyfelvonásos szerzője, nevéhez fűződik az első magyar musical: Egy szerelem három éjszakája (1918).

–          Melocco Miklós, olasz származású magyar szobrász (1935), számos köztéri szobra látható itthon és Európa több városában, Munkácsy-díjas.

–          Budai Ilona népdalénekes (1951), Kodály-díjas énektanár, a TV Röpülj páva versenyének győztese.

–          Vitéz János püspök elérte, hogy III. Frigyes német-római császár 80 ezer aranyforintért visszaadja a Szent Koronát (1462).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-71df3-72ad”][vc_column_text]Engedd, hogy Isten helyreigazítson!

„… a fenyítés nem fogott rajtuk.” (Jeremiás 2:30)

 Hogyan reagálsz a fenyítésre? Sértésnek veszed? Elutasításnak fogod fel? Védekezővé válsz? Letámadod a rossz hír közlőjét, és mindent megteszel annak érdekében, hogy az illető többé a közeledbe se juthasson? Vagy felemlegeted „jó pontjaidat”, és azt mondod: „Ahhoz képest, amit én elértem az életben, te semmit sem tettél”? Esetleg megadod magad az önsajnálatnak, és arra gondolsz, milyen nehéz is az életed, mert az emberek nem értenek meg, és nem értékelnek?

Szükségünk van olyan emberekre, akik őszinték velünk. Miért? Mert túlságosan könnyen elvakít minket saját egónk. Amikor Isten küld valakit, hogy megintsen, azért teszi, mert a legjobbat szeretné számodra. Jobbító szándéka azt mutatja, mennyire fontos vagy számára. „Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki részesül, fattyak vagytok, nem pedig fiak” (Zsidók 12:8). Nézd csak meg a lelki születési anyakönyvi kivonatodat!
Azok az emberek, akik nyitottak a helyreigazításra, általában rendelkeznek a következő tulajdonságokkal:
1) Sebezhetőség. Ha hibáztak, képesek azt beismerni – sőt, még mielőtt szembesíteni kellene őket hibájukkal. 2) Taníthatók. Készek meghallgatni másokat, gyorsan tanulnak, és mindig nyitottak a tanácsra.
3) Megközelíthetőek. Nem próbálnak elrejtőzni.
4) Őszinték. Elkötelezték magukat az igazság mellett, bármennyire fáj is az. Azt mondod, ez magas mérce. Igazad van! Olyan mérce ez, melynek a büszkeség ellenáll, és amely elől a törékeny ego elmenekül. Mindannyiunkban ott van a hajlam, hogy inkább szeretnénk jól mutatni, mint jónak lenni. Tehát ha Isten küld valakit az életedbe, aki szeret eléggé ahhoz, hogy egyenes legyen veled – légy nyitott felé! Növekedésed és sikered múlik rajta!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]