Kárpátalja anno: Tiszaszirma
A Nagyszőlősi járás ruszin települése a Tisza jobb partján, Tiszasásvár, Szőlősvégardó és Nagyszőlős közt fekvő Tiszaszirma (Drotinci).
A Nagyszőlősi járás ruszin települése a Tisza jobb partján, Tiszasásvár, Szőlősvégardó és Nagyszőlős közt fekvő Tiszaszirma (Drotinci).
Szent liturgia keretében tartotta meg 17. tanévnyitó ünnepségét szeptember 1-jén a Sztojka-líceum.
Amikor először elolvastam a Szabó Lipót Könyvnyomdájában valamikor a múlt század első felében készült técsői képeslap feliratát, elmosolyodtam.
Tanévnyitó ünnepséget tartottak szeptember 2-án a Beregszászi 6. Számú Horváth Anna Általános Iskolában.
Manapság reneszánszát éli a családfakutatás. Sokunk kíváncsi a múltjára, arra, hogy kik voltak a felmenői, mivel foglalkoztak, híresek vagy hírhedtek voltak-e. Vizsgálódásunk hátterében nem egyszer romantikus énünk áll, mely nemes ősanyára, hős ősapára vágyik. Vagy egyszerűen csak szeretnénk megismerni gyökereinket.
A történelmi Magyarország egyik legkisebb vármegyéje volt egykor Ugocsa. A mindössze 1213 km²-nyi területű vármegyéről itt olvashatunk bővebben.
Azt eddig is tudtam, hogy vagyunk néhányan, akik „bekerültünk” Kárpátaljára. Többnyire asszonyok, akik követték férjüket annak szülőföldjére. Most azonban egy olyan családot mutatok be, ahol az apuka az, aki úgy döntött, hogy a felesége határon túli falujában telepedik le a családjával. Kisgyőri Attila és Erika élt már az anyaországban és Kárpátalján is. Tudják, hogy mivel…
Kézművesnappal és koszorúzással emlékezett Szent Istvánra augusztus 18-án a Salánki Görögkatolikus Egyházközség.
Államalapító királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk augusztus 20-án, akit 1083-ban ezen a napon avattak szentté.
Az Ökörmezői járás települése, Felsőhidegpatak Rákóczi emlékeit is megemlíti az az írás, mely Várady Gábor (1820–1906) volt országgyűlési képviselőtől származik, s a Máramaros nevű újság 1865. évi 21. és 22. számában jelent meg.
End of content
End of content