Kárpátalja anno: „Munkács felől tornyosulnak a felhők…”
A Rákóczi-szabadságharc idejéből és az azt követő időszakból számos legenda, monda, népdal, szólás maradt fenn a magyar és a ruszin nép körében a Nagyságos Fejedelemmel kapcsolatban.
A Rákóczi-szabadságharc idejéből és az azt követő időszakból számos legenda, monda, népdal, szólás maradt fenn a magyar és a ruszin nép körében a Nagyságos Fejedelemmel kapcsolatban.
Gyakran nevezik mini Svájcnak Kárpátalját. Joggal, hiszen természeti értékei, épített öröksége, népi kultúrája és egyelőre kiaknázatlan számos más adottsága alkalmassá tennék arra, hogy felvegye a versenyt a közép-európai állammal.
A Puskás család anyukájával, Lídiával megbeszéltem, hogy ellátogatok hozzájuk beregújfalui otthonukba. Már hozzájuk tartottam, amikor rádöbbentem, hogy a Beregszásztól mindössze 18 kilométerre fekvő települést szinte alig ismerem. Ugyan évekkel ezelőtt jártam ott egyszer, de akkor a helyi romatáborban forgattunk egy dokumentumfilmet, a települést jóformán nem is láttam. Pedig a dimbes-dombos táj között megbújó, közel 2000…
A Nagyszőlősi járás ruszin települése a Tisza jobb partján, Tiszasásvár, Szőlősvégardó és Nagyszőlős közt fekvő Tiszaszirma (Drotinci).
Szent liturgia keretében tartotta meg 17. tanévnyitó ünnepségét szeptember 1-jén a Sztojka-líceum.
Amikor először elolvastam a Szabó Lipót Könyvnyomdájában valamikor a múlt század első felében készült técsői képeslap feliratát, elmosolyodtam.
Tanévnyitó ünnepséget tartottak szeptember 2-án a Beregszászi 6. Számú Horváth Anna Általános Iskolában.
Manapság reneszánszát éli a családfakutatás. Sokunk kíváncsi a múltjára, arra, hogy kik voltak a felmenői, mivel foglalkoztak, híresek vagy hírhedtek voltak-e. Vizsgálódásunk hátterében nem egyszer romantikus énünk áll, mely nemes ősanyára, hős ősapára vágyik. Vagy egyszerűen csak szeretnénk megismerni gyökereinket.
A történelmi Magyarország egyik legkisebb vármegyéje volt egykor Ugocsa. A mindössze 1213 km²-nyi területű vármegyéről itt olvashatunk bővebben.
Azt eddig is tudtam, hogy vagyunk néhányan, akik „bekerültünk” Kárpátaljára. Többnyire asszonyok, akik követték férjüket annak szülőföldjére. Most azonban egy olyan családot mutatok be, ahol az apuka az, aki úgy döntött, hogy a felesége határon túli falujában telepedik le a családjával. Kisgyőri Attila és Erika élt már az anyaországban és Kárpátalján is. Tudják, hogy mivel…
End of content
End of content