Különleges évaddal tér vissza a Fölszállott a páva
Különleges évaddal tér vissza a közmédia népzenei és néptáncos tehetségkutató műsora, a Fölszállott a páva – hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfő délelőtti műsorában.
Különleges évaddal tér vissza a közmédia népzenei és néptáncos tehetségkutató műsora, a Fölszállott a páva – hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfő délelőtti műsorában.
Október 4-én, Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentje halálnak napján ünnepeljük az állatok világnapját.
Losontzi Mányoki István Hármas Kis Tükör című magyar nyelvű, s a magyar történelmet bemutató tankönyve 1773-ban jelent meg Pozsonyban.
Rovatunk rendszeres olvasói már megszokhatták, hogy időről időre terítékre kerül egy-egy hagyományosnak egyáltalán nem mondható mesterség. Ezek közé tartozik legutóbbi interjúalanyom, Nigriny-Demeter Adrienn foglalkozása is, aki évek óta pályázatíróként tevékenykedik a Beregszászi Református Egyházközségben, valamint két éve programmenedzsere a Kárpátaljai Keresztyén Diakóniai Alapítványnak. Az egyrészről nagy odafigyelést, pontosságot, elkötelezettséget, másrészről rugalmasságot és kreativitást igénylő munkájáról…
Kárpátalja festészetének meghatározó alakja Boksay József és Erdélyi Béla.
Szülőfalujában, Nagybégányban szentelte szeptember 23-án görögkatolikus pappá Petrás László tanulmányvégzett papnövendéket Milan Šašik, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke.
Szép Ernő Imádság című költeményének negyedik sora most épp úgy időszerű, mint amikor 1916-ban a költő papírra vetette.
Három fiú, három különböző egyéniség. Legalábbis ezt állítja a nagyberegi Füzesi fiúk édesanyja, Andrea. Az egyiket nyugodtnak, a másikat sportosnak, a harmadikat huncutnak írja le, amikor a gyerekek természetét firtató kérdésemre válaszol. Mindegyiküknél egyformán büszkén csillog a szeme, s széles mosolyra húzódik a szája. Hiszen valamennyi gyermeke a szeme fénye, lehet az ilyen, olyan, vagy…
A múlt század első feléből származik az a Kárpátalján készült felvétel, amely sertést terelő asszonyt ábrázol. Nagy valószínűséggel a gazdasszony nemigen hívta sertésnek a jószágát, sokkal inkább nevezte disznónak.
1944-ben az akkori Földművelésügyi Minisztérium minden magyar vármegyében megkérdezte a kukoricatermesztők véleményét arról, hogy milyen fajta kukoricát célszerű vetni, s hányszor érdemes azt megkapálni, hogy gazdag termés legyen az eredmény.
End of content
End of content