Több mint 30 országból összesen 180 diák vesz részt az ország legrégebbi és legnagyobb nyári egyetemének idei nyári kurzusán – közölte Szaffkó Péter, a Debreceni Nyári Egyetem igazgatója hétfőn, a kurzus megnyitását megelőző sajtótájékoztatón.
Csütörtökön este eldől, hogy a 141 ezer jelentkező közül szeptemberben ki kezdheti meg tanulmányait valamelyik főiskolán vagy egyetemen Magyarországon: ekkor hirdetik ki ugyanis a felvételi ponthatárokat. Utánanéztünk, hogy itthon milyen diplomával könnyű, és mivel nehéz vagy szinte lehetetlen elhelyezkedni.
Közösségek, hálózatok és társadalomra gyakorolt hatásuk a témája a nemzetközi tanulmányok nyári egyetemének, amelyet július 15. és 20. között rendeznek meg Pécsen.
A Beregszászi Turisztikai Információs Központ bázisán húsz fő részvételével a hónap elejétől kezdődően tanfolyamot szerveztek.
Azoknál a gyerekeknél, akik otthon passzív dohányzásnak vannak kitéve, nagyobb valószínűséggel jelentkezik tanulási és viselkedési zavar, mint társaiknál – állapították meg amerikai kutatók.
A Kárpátalján élő magyar közösségnek immáron kilencvenegy éve folyamatos kihívásokkal kell szembenéznie. Ilyen kihívás a nemzeti identitás megőrzése, keresztény és nemzeti értékek gondozása és továbbörökítése, az anyanyelv védelme, stb.
Fontos hagyományt elevenít fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem: 2011-ben első alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemet. A rendezvényről a nézők a Kárpát Expressz szerdai adásában láthatnak összeállítást.
2011. július 8-án hagyományosan a beregszászi református templomban tartotta tanévzáró és diplomaátadó ünnepségét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (KMF).
A felvételi kampány első hete után minden felsőoktatási intézmény vezetője feszülten figyeli, lesz-e elég jelentkező az egyetemek, főiskolák által indított szakokra.
A munkaerőpiacot a szakértők szerint az egyensúly hiánya jellemzi, ennek következtében a tanintézmények végzőseinek csak 20%-a tud elhelyezkedni végzettségének megfelelően.
End of content
End of content