A szegedi kutatók újonnan kifejlesztett műszere képes feltárni, milyen korom van a levegőben, és az mennyire káros. Valós időben méri a részecskék fényelnyelését, ezáltal azonnali információt nyújt róla, hogy a városi szmogot az autók által kibocsátott korom vagy a helytelen fatüzelés okozza.
Olyan vérvizsgálatot dolgoztak ki brit kutatók, amely segít megállapítani, milyen gyógyszert írjanak fel a depressziós betegnek – írta a BBC hírportálja.
Hidrogénevő baktériumok is segítik a legújabb bionikus falevelet, melynek hatékonysága messze felülmúlja a fotoszintézisét.
Két kutatócsapat három új békafajra bukkant Ecuador és Peru hegyvidékes térségeiben. Az Andok nehezen hozzáférhető középső régiója kevéssé ismert, a kutatók szerint még rengeteg kétéltű- és hüllőfaj várhat felfedezésre.
Egy magyar-finn-osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj, a tudósok arra jutottak, hogy a fák is alszanak.
1916. május 31-ét mutatta a naptár.
Búcsút inthetnek a nehéz oxigénpalackoknak a búvárok és tüdőbetegek, ha sikerül kiaknázni a kobaltkristályok oxigénmegkötő és -leadó képességét.
Miért nem dőlünk el, amikor egy helyben állunk? És miért késnek a reflexeink? Magyar kutatócsoport vizsgálja mozgásszabályozásunk bonyolult rendszerét.
Alig egy hónappal a Juno szonda Jupiterhez érkezése előtt elkészült az eddigi legrészletesebb rádiótérkép a bolygó atmoszférájáról. Az ammónia útját követték nyomon, hogy tanulmányozhassák a látható felhőtakaró alatt zajló folyamatokat.
Akár 5-9 százalékkal is gyorsabban tágulhat a világegyetem, mint ahogy eddig hittük. A NASA szerint a sötét anyag és energia állhat emögött.
End of content
End of content