Két kutatócsapat három új békafajra bukkant Ecuador és Peru hegyvidékes térségeiben. Az Andok nehezen hozzáférhető középső régiója kevéssé ismert, a kutatók szerint még rengeteg kétéltű- és hüllőfaj várhat felfedezésre.
Egy magyar-finn-osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj, a tudósok arra jutottak, hogy a fák is alszanak.
1916. május 31-ét mutatta a naptár.
Búcsút inthetnek a nehéz oxigénpalackoknak a búvárok és tüdőbetegek, ha sikerül kiaknázni a kobaltkristályok oxigénmegkötő és -leadó képességét.
Miért nem dőlünk el, amikor egy helyben állunk? És miért késnek a reflexeink? Magyar kutatócsoport vizsgálja mozgásszabályozásunk bonyolult rendszerét.
Alig egy hónappal a Juno szonda Jupiterhez érkezése előtt elkészült az eddigi legrészletesebb rádiótérkép a bolygó atmoszférájáról. Az ammónia útját követték nyomon, hogy tanulmányozhassák a látható felhőtakaró alatt zajló folyamatokat.
Akár 5-9 százalékkal is gyorsabban tágulhat a világegyetem, mint ahogy eddig hittük. A NASA szerint a sötét anyag és energia állhat emögött.
Rohamléptekkel fejlődik a személyre szabott orvoslás a daganatos megbetegedések terén, az orvosoknak heti 140 órába telne, ha az összes tudományos publikációt el szeretnék olvasni. Egy magyar fejlesztés segíthet összegezni a releváns információkat.
Az ókori görög városban, Sztageirában ásatásokat végző görög régészek bejelentették, hogy megtalálták Arisztotelész sírját.
A világ nagyobbik, eddig feltáratlan, láthatatlan részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás felfedezése – mondta el az M1 aktuális csatornán péntek reggel Krasznahorkay Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) kutatási projektjét vezető atomfizikus.
End of content
End of content