Tudomány

Osztrák kutatók szerint a gleccserolvadásnak nemcsak globális, hanem súlyos helyi következményei is lehetnek.

Immár XIX. alkalommal kerül megrendezésre Szineviren a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem, melynek idei jelszava „Karnyújtásnyira a jövő!”

Jelenleg a Puerto Rico szigetén felépített, a képünkön is látható Arecibo Obszervatórium rádióteleszkópja a Föld legnagyobb csillagkémlelő szerkezete. Azonban hamarosan meg kell válnia ezen előkelő elsőbbségétől.

A héten bejelentett Google+ káprázatos sajtót kapott, mégis felmerül a kérdés: valóban Facebook-killer a Google újítása, vagy ez is a digitális kukában végzi? Öt érv az utóbbi hipotézis mellett.

Újabb felvételeket közölt a Spaceweather.com az úgynevezett éjszakai világító felhőkről. A titokzatos jelenség csak a nyári hónapokban figyelhető meg.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA idei májusi közgyűlésén bejelentette a kutatóhálózat megújításának szükségességét: „A kutatóhálózat jelenlegi állapotában nem tartható fenn. Infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, utánpótlása nem biztosított, szerkezete nem felel meg a tudományos kutatások modern követelményeinek.”

A diabétesz kialakulását, valamint a betegség korai felismerésének lehetőségeit vizsgálja a Lendület program keretében Fekete Andrea, harminchat éves gyermekgyógyász.

A Vörös-tenger vize egyetlen évtized alatt csaknem egy fokkal lett melegebb, derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport műholdas adatok alapján. A tudósok szerint ez számos állat- és növényfaj pusztulását okozhatja.

Elsősorban az idegrendszeri károsodásokat mérsékli az a fehérje, amelynek nemzetközileg is elismert kutatója az Akadémia elnöke által indított Lendület program egyik idei nyertese, Reglődi Dóra. A Pécsi Tudományegyetem docense szerint a PACAP nevű peptid jobb megismerésével hatékonyabban lehet felvenni a küzdelmet a stroke vagy a Parkinson-kór ellen, de segíthet más sejtkárosodások következményeinek enyhítésében is.

Agysejtjeinknek csak mintegy tizenöt százalékát alkotják az idegsejtek, a többi részt az úgynevezett gliasejtek teszik ki. A szakemberek között nagyon sokáig tartotta magát az a nézet, hogy ezek a sejtek csupán az agy szerkezetének kialakításában vesznek részt, ám a legutóbbi vizsgálatokból kiderült, hogy fontos szerepet játszanak a neuronok működésének szabályozásában és a tanulásban is.