Az ember által alakított környezetben, a kultúrtájban egyre ritkábbak a vadon élő növények: ennek a mezőgazdaság intenzifikációja, mindenekelőtt a túlzásba vitt tápanyag-utánpótlás az oka – derítették ki kutatók 29 európai ország adatai alapján.
Csillagot neveztek el a kárpátaljai Nagyszőlősön élő Hasznyuk Józsefről, aki a múlt század 50-es éveitől gyűjti az űrhajózással kapcsolatos bélyegeket és relikviákat, emellett kapcsolatokat ápolt a Gagarin család minden tagjával.
100 ezer évvel ezelőtt emberek használta festőeszközöket találtak Dél-Afrikában a népszerű régészeti lelőhelynek számító Blombos-barlangban.
A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az elem jelenlétéről, és lehetséges rákkeltő hatásáról a dohányipar már évtizedek óta tud, csak nem beszélt róla.
Az eddig felfedezett valószínűleg legősibb, teljes mértékben vízi életmódot folytató ősbálna állkapocscsontját fedezték fel a Déli-sarkvidéken.
Néhány szerencsés tizenéves hamarosan esélyt kap arra, hogy az általa megtervezett tudományos kísérletet végrehajtsa a Nemzetközi Űrállomás legénysége az űrben.
Brit kutatók olyan számítógépes programot dolgoztak ki, mely a mindennapos EKG-görbék jellemzőinek figyelembe vételével megadja a visszeres komplikációk valószínűségét.
Egy uszály fenekéről jutottak a Balatonba az első idegen fajok, a vándorkagyló és a tegzes bolharák. Azóta mind újabb fajok jelennek meg: az elmúlt években is felfedeztek hármat.
Ózonréteg veszi körül a Vénusz bolygó légkörének felső részét: a jelenségre a Venus Express űrszonda által mért adatok alapján következtet az Európai Űrügynökség (ESA).
Voltak olyan idők, amikor a Nobel-díj nemcsak örömöt, hanem gondot is okozott. A második világháború idején nem lehetett aranyat kivinni Németországból. Két fizikus azonban kicsempészte az érméjét, és rábízták dán kollégájukra, Niels Bohrra. A névfeliratos Nobel-díj azonban felért egy beismerő vallomással, ezért a náci megszállás idején sürgősen el kellett tüntetni, amiben egy későbbi Nobel-díjas magyar…
End of content
End of content