Tudomány

„Хроніка Закарпаття 1867–2010/ Kárpátalja évszámokban 1867–2010″ címmel jelent meg két nyelven, de egy kötetben vidékünk elmúlt csaknem 150 évének eseménykrónikája.

Az etikai viták kereszttüzében álló őssejt kutatások és kezelések ígéretes lehetőséget hordoznak a ma még gyógyíthatatlan betegségek leküzdésében, de csak a további vizsgálatok vezethetnek el a valódi lehetőségek megismeréséhez – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémián az Őssejtek az orvosi kutatásban és terápiában című nemzetközi konferencián.

Európa legkorábbi városát tárhatták fel Bulgária középső részében, Pazardzsik város közelében.

A lehető legkevesebb kalciumot fogyasztó, korosodó nők csontja törik a leggyakrabban, ám a kalciumadag emelése bizonyos szint fölé már nem csökkenti a kockázatot – mutatta ki svéd kutatók vizsgálata, amelynek eredményeit a British Medical Journal közölte.

Vannak, akiket imádnak a szúnyogok, míg másokat alig csípnek. Vajon miért választanak az idegesítő rovarok éppen bennünket és nem a kerti bulin melletünk ülőt?

Évszázadokon át úgy tartották, hogy a termékenységi problémák hátterében mindig a női test áll, hiszen ha a férfi képes a házas életre, akkor gyermeket is tud nemzeni. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, mint azt is, hogy a meddőségi esetek körülbelül felénél a férfi partner küzd problémákkal. Az egész világsajtót bejárta az az…

Megkezdte negyedik, egyben utolsó űrsétáját az Endeavour amerikai űrrepülőgép két asztronautája pénteken.

A szovjet diktátor egyik bizalmas orvosának nemrégiben közzétett naplója szerint az agyi érszűkület Sztálin egész személyiségére kihatással volt, s meghatározta cselekedeteinek fő irányát is.

A gyomorfekélyért felelős baktériummal, a Helicobacter pylorival való fertőzöttség kapcsolatba hozható a Parkinson-kór kialakulásával – idézte amerikai kutatók megállapítását a BBC hírportálja. A Louisianai Állami Egyetem munkatársai egérkísérleteikről az Amerikai Mikrobiológiai Társaság tudományos találkozóján számoltak be.

A világ tudományos műhelyeiben meglévő tudás megosztását, és az egymástól távol dolgozó kutatók valós idejű együttműködését teszi lehetővé az a három-dimenziós virtuális rendszer, amelyet az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársai fejlesztettek ki.