Stresszelő kismama, szorongó gyerek
Német kutatók először bizonyították, hogy a várandós anyák által elszenvedett súlyos stressz hosszú távú hatással van a gyermekek viselkedésére.
Német kutatók Thomas Elbert vezetésével először bizonyították emberen, hogy a várandós anyák által elszenvedett súlyos stressz megváltoztatja a magzat idegrendszeri fejlődését, és hosszú távú hatással van a gyermekek viselkedésére, rontja későbbi stressztűrő képességüket.
A német szakértők huszonöt olyan anyát vizsgáltak, aki terhessége során valamilyen állandó és erős stresszhelyzetnek volt kitéve (családon belüli erőszak, egzisztenciális bizonytalanság), és arra jutottak, hogy a gyerekek már az anyaméhben érzik a fenyegetettséget, bizonytalanságot, így a későbbiekben nehezebben kezelik a konfliktusokat, hajlamosabbak lesznek a stresszre, a pszichés megbetegedésekre, félénken, vagy éppen ellenkezőleg, agresszívabban reagálnak a konfliktushelyzetekre.
Az állatoknál mindezt már korábban sikerült bizonyítani, most azonban az embereknél is igazolták a jelenséget. Thomas Elbert, a kutatást vezető professzor elmondta: azzal korábban is tisztában voltak, hogy a stresszhormonok jelentős változásokat idéznek elő az immunrendszerben, arra azonban még ők sem számítottak, hogy a fenyegetettségérzés ilyen egyértelműen köszön vissza a gyerek genetikai állományában is.
A most megjelent cikk jelentősége, hogy bizonyítékkal szolgált arra: amit az állatokon megfigyeltek, az az ember esetében is igaz, a magzati korban elszenvedett stressz hosszú távú hatással van a gyerek életére, sőt, a súlyos traumák okozta magatartászavarok, szociális viselkedészavarok akár három generáción át is húzódhatnak – magyarázta Haller József, stresszel foglalkozó viselkedéskutató.
A német kutatóknak azt sikerült egyértelműen igazolniuk, hogy a stresszélmény hatására megváltozik az agyban annak a receptornak a szerkezete, amely a stresszhormon-képződés leállításért felelős, ezért a hormonok száma magasabb lesz. A szervezet így kevésbé hatékonyan reagál a stresszhelyzetekre, a stresszválasz pedig hosszabb ideig tart, és később kritikusabb helyzetben nagyobb valószínűséggel alakul ki szorongás, depresszió, és impulzív, először cselekvő, utólag gondolkodó viselkedés – magyarázta a szakember.