Nyilvánosságra hozták a legmodernebb Hold-szonda adatainak jelentős részét. A látványos képek és térképek között internetes felület segítségével böngészhetnek az érdeklődők. (Három áttekintő kép a Hold domborzatáról (balra), a felszíni lejtőszögekről (középen) és a felszín egyenetlenségéről, az előforduló sziklák gyakoriságáról (jobbra) (NASA))
Az adatokon alapuló történelmi érvelés kultúrájának erősítése az MTA Történettudományi Intézetének egyik fő célja azzal a digitális történeti adatbázissal, amely a közelmúltban vált elérhetővé az akadémiai kutatóintézet honlapján. A folyamatosan frissülő Történelmi Tárban egyebek mellett kronológiákat, térképeket, életrajzokat és digitalizált könyveket is találhatnak az érdeklődők.
Európában a következő négy évtizedben a jelenlegi öt-tízszeresére nő a valószínűsége a tavalyi oroszországihoz hasonló, úgynevezett óriás hőhullámok kialakulásának – mutatták ki kutatók.
Ma van az alvás világnapja. Az eseményt Magyarországon immár harmadik alkalommal rendezik meg.
Egy bécsi geológus szerint amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, az éghajlat a 120-90 millió évvel ezelőtti, középső krétakorban uralkodóhoz lesz hasonló. Az akkori üvegházhatás szélsőséges eseményekhez, a tengeri élet tömeges pusztulásához vezetett. A témával kapcsolatos cikkgyűjtemény a Sedimentary Geology című szaklapban jelent meg. Az említett időszakban oxigénmentes, kénhidrogénes halálzónák uralták a tengerek nagy részét –…
Az anyatejben lévő összetett cukrok létfontosságúak az újszülöttek táplálásában. Eddig azonban nem sikerült mesterségesen előállítani, pláne nem nagyobb mennyiségben. Az áttörést jelentő technológiát egy magyar kutató, Dékány Gyula dolgozta ki, a gyártás Magyarországon indul meg.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontja a Mercator hálózattal és az Európai Bizottsággal együttműködve nemzetközi tudományos konferenciát rendez Budapesten „Többnyelvűség Európában: távlatok és gyakorlatok Kelet-Közép-Európában” címmel március 25–26-án.
A kávét soha nem, vagy csak ritkán fogyasztó nőknek mérhetően nagyobb az esélye arra, hogy szélütést kapjanak, mint azoknak, akik akár négy-öt csészével is megisznak az illatos italból.
Nagy valószínűséggel nagyjából 400 ezer évvel ezelőtt kezdték el rendszeresen használni Európában letelepedett őseink a tüzet, ami meglepetést okozott a kutatóknak, mivel a viszonylag hideg éghajlatú kontinensen már egymillió éve megjelent az ember. A kutatók 141 európai lelőhely adatait vetették egybe. Az eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy a rendszeres tűzhasználat kezdete valamikor 300-400 ezer évvel…
Március 9-én tartották a „Zakarpattya” sajtóközpontban a „Kárpát-Ukrajna. Dokumentumok és források. Az események krónikája. Résztvevők” című kiadvány második kötetének bemutatóját.
End of content
End of content