Juhász Gyula: Azt álmodtam…
Azt álmodtam, hogy mind kihalt a földrőlAz ember és a föld csak élt tovább.
Azt álmodtam, hogy mind kihalt a földrőlAz ember és a föld csak élt tovább.
vannak vidékekahol az énekkiment szokásbólha van is életazt hihetnétekmindenki gyászol
Mi ez?Egy ismerős arc ma oly idegen,Mintha tengerből született sziget,Maszületett sziget hegyorma lenne.Mintha nem láttam volna sohasem.Olyan új, olyan más, olyan messze van…
A messzeségEgy percre csupa lila láng:Tündérvidék.
Fekete jegenyék közöttPirosan kelt a nyári hold,A táj bársonyba öltözött,A Tisza csöndben szunditott.
Égi csikón léptet a nyár,sarkantyúján peng a sugár.
Kirándulunk vasárnapapu, anyu meg én,fejünk fölött faágak,a lombon enyhe fény.
Csengő-bongó versikével Hát köszöntsük a nyarat,
Téged Isten dicsérlek és hálát adok mindenért.
Medárd nekünk megártott, alaposan bemártott,
End of content
End of content