Pilinszky János: Intelem
Írnok,
akkor talán nem jártál itt hiába.
Írnok,
akkor talán nem jártál itt hiába.
És jött az est. Az esti koncert…
Reménykedőn leültem egy sarokba,
Hová nem lát be se szem, se csillár.
Engem nem tudtak eloltani:
élek, és itt vagyok, itten!
A nap verse.
A nap verse.
Kihalt lesz a ház… Mondd meg, mi marad?
Könyvek között tölti a napokat,
könyvei között lepi meg az éj
s agyára álmatlan alvás szakad.
A nap verse.
A vers a szolyvai lágerben született 1944 decemberében.
End of content
End of content