Kárpátalja anno: a ruszinok Krúdy Gyula szemével
Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény foglalkozott az északkeleti Felvidéken élő ruszinok sorsával.
Kárpátalja anno
-
-
Kárpátalja anno: Munkács vára 1930-ban
1930 márciusából származik az a képeslap, melyet Ungvári címzéssel adtak postára.
-
Kárpátalja anno: csendőrök nyelvvizsgája
Kárpátalja kormányzói biztosa, Kozma Miklós tevékenységének idejéből, 1941 februárjából származik az a beszámoló, amely a Kárpátalján szolgálatot teljesítő csendőrök ruszin nyelvvizsgájáról szól. „Kárpátalja kormányzói biztosa 4000 pengő pénzjutalmat ajánlott fel azoknak a csendőröknek, akik a rutén nyelv elsajátítása terén a legszebb eredményeket mutatják fel. A jutalmakra pályázó csendőrök vizsgája az elmult hónapban volt Ungvárott. Kárpátaljáról…
-
Kárpátalja anno: katonák a técsői Tisza-hídnál
A Tisza bal partján terül el Kistécső (ma Romániában, Máramaros megyében található, románul: Teceu Mic – a Szerk.), míg a folyó jobb partján jött létre Nagytécső (ma Técső néven ukrajnai város, a Técsői járás székhelye – a Szerk.).
-
Kárpátalja anno: Gebé Andor és Bendász István szülőfaluja, Borhalom
A Munkácsi járásban fekvő Borhalom (Boboviscse) két görögkatolikus pap szülőfaluja. Itt látta meg a napvilágot 1855. november 15-én Gebé Andor teológiai tanár, majd 1903. augusztus 3-án Bendász István görögkatolikus kanonok, egyháztörténész.
-
Kárpátalja anno: kárpátaljai lánglovagok
A Podkarpatszka Ruszi Tűzoltóság egységes szolgálati és gyakorlati szabályzatot adott ki 1933-ban Ungváron. A Földesi Gyula könyvnyomdájában nyomtatott 180 oldalas könyv előszavában Kalmár Marián, a Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség parancsnoka így írt:
-
Kárpátalja anno: elsőáldozás
A nyár az elsőáldozás ideje. A katolikus egyházközségekben sorra tartják az ünnepségeket, melyeken először részesülnek a hittanos gyermekek az Oltáriszentségben, Jézus Krisztus testében és vérében.
-
Kárpátalja anno: Tiszacsoma, a honfoglalás kori település
„Orosz-magyar falu a tiszaháti járásban Gecse, Macsola és Badaló közt 67 házzal, 383 lakossal és 1076 holdnyi sík határral. Nevét a Csoma vizétől kapta, mely folyó már egy 1272-ben a Lónyayak részére kiadott adománylevélben említtetik. A Csomával határos s annak ma egy részét képező Czibik földje, melyhez később Csoma nevű puszta is járult, már a…
-
Kárpátalja anno: a munkácsi nyugdíjasokra vonatkozó szabályrendelet
Az emberiség történetében közel kétszáz éve jelent meg a nyugdíjbiztosítás fogalma, melynek köszönhetően a társadalom idősebb, életüket végigdolgozó tagjainak már nem kellett aggódniuk hátralévő éveikben a megélhetésükért.
-
Kárpátalja anno: „Aki tűt lop, ökröt is lop” – avagy kárpátaljai szólások, mondások
A fenti mondás a salánkiaktól származik, s nem az egyetlen a vidékünkön.
End of content
End of content