Kárpátalja anno: a jámbor ruszinok
Krúdy Gyula Havasi kürt című könyvében így írja le a ruszinok életét:
Krúdy Gyula Havasi kürt című könyvében így írja le a ruszinok életét:
„Ijjász Gyula az Ungváron élő festők szeniora. Naturális pikturája a természet megfigyelésén alapuló. München, Párizs, Amerika studiumai után, mint harctéri festő a háború jeleneteit festi. Ilyértemű művei a történelmi művek illusztrációs festményei között jelentek meg és leszögezett művészi értéket képviselnek” – írta a festőtárs Erdélyi Béla 1940-ben az Ungvár és Ung vármegye című könyv egyik…
Máramarosszigeten jegyezték be 1911 októberében a Körösmezői Önsegélyező Egyesületet.
Popovics György Aknaszlatinán született és nőtt fel. Apja nyomdokába lépve ő is a helyi sóbánya munkása lett.
november 16-án alakult meg a Beregszászi Vadásztársulat, melynek egykori alapszabálya fennmaradt. Idézzünk néhány cikkelyt belőle!
A számunkra oly kedves beregi szőttesről szebben még nem írtak, mint Várnai Zseni (1890 – 1981) József Attila-díjas költő:
Nem túlzás, amikor az egykori mezőgazdasági szakember, gazdálkodó Egán Edét (1851 – 1901) hősnek nevezzük. A XIX. század végén a ruszinok számára ő jelentette a mezőgazdasági és társadalmi felemelkedés lehetőségét. Ő volt az, aki 1897-től a hegyvidéki kirendeltség miniszteri biztosaként hozzájárult a kisparaszti gazdaságok fellendüléséhez; hitelszövetkezetek beindításával ellensúlyozta az uzsorások tevékenységét; valamint olvasóköröket hozott létre a…
Ungvár és Ung vármegye címmel jelent meg 1940-ben az a könyv, mely részletesen bemutatja Ung vármegyét és annak központját, Ungvárt.
Az Ungvár melletti Patakos (Patzkanovo) településen, egy szegény paraszti család nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1913. október 22-én Vaszil Szvida szobrászművész.
A Mezőkaszonyi Gazdasági Bank Részvénytársaság alapszabályait tartalmazó füzetet 1907-ben adták ki Klein Béla mezőkaszonyi nyomdájában.
End of content
End of content