Kárpátalja anno: Munkács vára 1930-ban
1930 márciusából származik az a képeslap, melyet Ungvári címzéssel adtak postára.
1930 márciusából származik az a képeslap, melyet Ungvári címzéssel adtak postára.
Kárpátalja kormányzói biztosa, Kozma Miklós tevékenységének idejéből, 1941 februárjából származik az a beszámoló, amely a Kárpátalján szolgálatot teljesítő csendőrök ruszin nyelvvizsgájáról szól. „Kárpátalja kormányzói biztosa 4000 pengő pénzjutalmat ajánlott fel azoknak a csendőröknek, akik a rutén nyelv elsajátítása terén a legszebb eredményeket mutatják fel. A jutalmakra pályázó csendőrök vizsgája az elmult hónapban volt Ungvárott. Kárpátaljáról…
A Tisza bal partján terül el Kistécső (ma Romániában, Máramaros megyében található, románul: Teceu Mic – a Szerk.), míg a folyó jobb partján jött létre Nagytécső (ma Técső néven ukrajnai város, a Técsői járás székhelye – a Szerk.).
A Munkácsi járásban fekvő Borhalom (Boboviscse) két görögkatolikus pap szülőfaluja. Itt látta meg a napvilágot 1855. november 15-én Gebé Andor teológiai tanár, majd 1903. augusztus 3-án Bendász István görögkatolikus kanonok, egyháztörténész.
A Podkarpatszka Ruszi Tűzoltóság egységes szolgálati és gyakorlati szabályzatot adott ki 1933-ban Ungváron. A Földesi Gyula könyvnyomdájában nyomtatott 180 oldalas könyv előszavában Kalmár Marián, a Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség parancsnoka így írt:
A nyár az elsőáldozás ideje. A katolikus egyházközségekben sorra tartják az ünnepségeket, melyeken először részesülnek a hittanos gyermekek az Oltáriszentségben, Jézus Krisztus testében és vérében.
„Orosz-magyar falu a tiszaháti járásban Gecse, Macsola és Badaló közt 67 házzal, 383 lakossal és 1076 holdnyi sík határral. Nevét a Csoma vizétől kapta, mely folyó már egy 1272-ben a Lónyayak részére kiadott adománylevélben említtetik. A Csomával határos s annak ma egy részét képező Czibik földje, melyhez később Csoma nevű puszta is járult, már a…
Az emberiség történetében közel kétszáz éve jelent meg a nyugdíjbiztosítás fogalma, melynek köszönhetően a társadalom idősebb, életüket végigdolgozó tagjainak már nem kellett aggódniuk hátralévő éveikben a megélhetésükért.
A fenti mondás a salánkiaktól származik, s nem az egyetlen a vidékünkön.
A magyar nemzet történelmében 1920. június 4-e fekete napként vonult be. 98 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a nagyhatalmak Magyarországgal a Párizs melletti versailles-i Nagy Trianon palotában azt a békeszerződést, mellyel megpecsételték több millió magyar sorsát.
End of content
End of content