Kárpátalja anno: „Aki tűt lop, ökröt is lop” – avagy kárpátaljai szólások, mondások
A fenti mondás a salánkiaktól származik, s nem az egyetlen a vidékünkön.
A fenti mondás a salánkiaktól származik, s nem az egyetlen a vidékünkön.
A magyar nemzet történelmében 1920. június 4-e fekete napként vonult be. 98 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a nagyhatalmak Magyarországgal a Párizs melletti versailles-i Nagy Trianon palotában azt a békeszerződést, mellyel megpecsételték több millió magyar sorsát.
A Rahói járásban a Kaszó-patak tiszai torkolatánál fekszik Lonka települése. A ruszin falu már a középkorban is ismert volt, hiszen aranymosással foglalkoztak a környező patakokban.
A Rákóczi-szabadságharc akkor vette kezdetét, amikor 1703. május 6-án a Nagyságos Fejedelem kiadta a hadba hívó breznai kiáltványt, s átadta Esze Tamásnak a „Cum Deo pro patria et libertate”, azaz „Istennel a hazáért és szabadságért” feliratú zászlót.
Egykor az Ungvári Szeszgyár, Szeszfinomító és Szeszszabadraktár Részvénytársaság igen különleges itókát bocsátott piacra.
Tizenötezer fős tömeg jelenlétében avatták fel Huszton 1943. november 7-én az első világháborúban, valamint az akkor tartó második világégésben elesett hősök emlékművét. Az egész Kárpátalját megmozgató eseményen részt vett Kállay Miklós, Magyarország akkori miniszterelnöke.
A Munkács melletti Kislécfalva (ukránul Lecovicja) az évszázadok során számos nevet viselt.
1947-ben egyesítették a szovjetek Aknaszlatinával Faluszlatinát, melyet a helyiek Kisszlatinaként emlegetnek.
Dudinszky Nesztor görögkatolikus pap, író 1917-ben jelentette meg a Rabszolgák földjéről… című munkáját, melyben részletesen taglalja a verhovinai ruszinok küzdelmes életét.
Pisák András a maga idejében igencsak elismert embernek számított.
End of content
End of content