Kárpátalja anno: Beregszász 1931-ben
Igazán eseménydús volt az 1931-es esztendő Beregszász történetében. A Vérke-parti város immár 11. éve állt csehszlovák vezetés alatt.
Igazán eseménydús volt az 1931-es esztendő Beregszász történetében. A Vérke-parti város immár 11. éve állt csehszlovák vezetés alatt.
Mi is az a kalyiba, avagy koliba? Szótári meghatározása szerint „menedékhely; fából épült, rendszerint hevenyészett kunyhó”. Eredetét tekintve a kalyiba szó származhat a szláv ’koliba’ vagy a görög ’kaliva’, ’kalübé’ szavakból. Mindegyik kunyhót jelent.
1932-ben kapták lencsevégre azt a szurkolótábort, amely egy Munkács–Beregszász futballderbin vett részt.
Igazán különleges az a felvétel, amely munkácsi zsidókat ábrázol, akik épp az egyik legfontosabb szertartáson, az újszülött fiúgyermek körülmetélésén vesznek részt.
Horthy Miklós kormányzó 1939. március 18-án látogatott el Kárpátaljára, hogy megtekintse a magyar terület visszafoglalását. A különvonattal érkező Horthy útjáról a korabeli híradó így számolt be:
Munkács belvárosában, a Masaryk utca 19. szám alatt működött egykor Segelstein és Segel rőfös- és divatáruháza, a Sárgabolt.
Ezen a héten kezdődött meg a keresztények húsvét előtti 40 napos nagyböjti időszaka, amely a lélek és a test megtisztításából és a feltámadás ünnepére való felkészítéséből áll.
„Te is megtértél: Kárpátalji saslak: Hét harcos törzsünk első tábora, — Árpád ült itt négynapos áldomást, És nyerített csótáros lova ! A hét vezér itt omlott a földre, S illette csókkal az áldott rögöt. . . Eger hősének bölcsőjét ringattad, És megálltál a nagy próbák között! Mienk vagy újra: bércövezte vár: Bercsényi szellemszárnya visszajár!”
Az 1920-as években készült Munkácson a fent látható felvétel.
Az 1911-ben kiadott „Ungmegyei-naptár” borítója II. Rákóczi Ferencet ábrázolja. A vármegye így akarta leróni tiszteletét a Nagyságos Fejedelem előtt, az általa vezetett szabadságharc leverésének 200. évfordulóján.
End of content
End of content