Kárpátalja anno: Barkaszó
Munkácstól 18 kilométerre, Szernye mellett fekszik Barkaszó települése.
Munkácstól 18 kilométerre, Szernye mellett fekszik Barkaszó települése.
Ismét egy régi fénykép, mely ezúttal a Nagyszőlősi járásban, Karácsfalván készült. Az idős Czapovics Mariska nénitől kaptam.
125 évvel ezelőtt, 1890. október 16-án látta meg a napvilágot Ugocsa vármegyében, Karácsfalván Sztojka Sándor, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye későbbi püspöke.
Régi felvétel, 1938 előtt készült Ugocsában, Szőlősgyulán. A református templom látható rajta azzal a csúcsos, négy fiatornyos, árkádos és szoknyás fatoronnyal, amelybe 1938. július 31-én reggel villám csapott, s az úgy megrongálódott, hogy később, 1959-ben le kellett bontani.
A rendszerváltás után, amikor megnyíltak a határok, nemcsak a kárpátaljaiak mehettek szabadon Magyarországra, onnan is átjöhettek hozzánk. Azonban nemcsak rokonok és barátok érkeztek, hanem kereskedők is, akik felvásároltak mindent, ami értékes és mozdítható volt.
A munkácsi várról így ír Jókai Mór Levente című művében, mely 1898-ban jelent meg:
1862-ben készült az a Lama Sándor által festett akvarell, mely Munkács Béke utcáját ábrázolja, s melyen jól látható a római katolikus Szent Márton-templom.
Egy régi, hucul népviseletbe öltöztetett gyerekeket ábrázoló kép akadt a kezembe.
Az emberiség történetében számos olyan épület, tárgy, képzőművészeti alkotás létezett, mely a háborúk, természeti katasztrófák következtében megsemmisült, s már nincs módunkban a valóságban is megtekinteni.
Az Árpád név hallatán Kárpátalján két fogalom juthat az eszünkbe: a honfoglalás és a második világháborús erődrendszer. Mindkettő Árpád fejedelemről és a Kárpátokról szól.
End of content
End of content