A vállalkozásokról nekem eddig mindig a tőke, a pénz, a munka, a piac és egyéb gazdasággal kapcsolatos szó jutott eszembe. Azonban legutóbbi interjúalanyom, a több büfét és pizzériát is működtető Palkó-Béres Diána teljesen más megvilágításba helyezte előttem a vállalkozás fogalmát. Számára a bizalom az egyik legfontosabb alappillére a jól működő üzletnek.
Igazán szerencsésnek mondhatják magukat azok, akik örömüket lelik a munkájukban, s ezáltal megvalósíthatják önmagukat. Ám az élet olykor olyan kihívások elé állít bennünket, amelyek megakadályozzák, hogy választott hivatásunknak éljünk. Ilyenkor gyakran kényszerpályára kerülünk, amelyről nem vagy csak nehezen tudunk letérni. Időnként pedig kiderül, hogy ez a kitérő nem is annyira mellékvágány.
Nem mindennapi, s nem is igazán ismert szakma a tördelőké. Holott nélkülük nem könyv a könyv, s nem újság az újság. Egy írás publikálását ugyanis hosszú folyamat előzi meg. A szerző papírra veti – pontosabban ma már inkább legépeli – a gondolatait. A lektor szakmai szemmel átnézi az írást, majd a korrektor következik, aki kijavítja…
Alig néhány nap választ el bennünket karácsonytól. Az ünnepi készülődés, az izgalom egyre inkább tapintható, érezhető. A városok tere, az üzletek, és a házak ünnepi díszbe öltöztek. Az utcákon megjelentek a fenyőfákat, karácsonyi díszeket árusítók standjai. Beregszász főterén már áll a karácsonyfa, s az adventi vásár is elkezdődött. Gesztenye, forralt bor és mézeskalács illata tölti…
„Historia est magistra vitae” – ezekkel a sorokkal kezdte az első történelemórát egykor a középiskolai tanárunk. Fel is íratta velünk a füzet első oldalára a latin mondást és annak magyar jelentését. Nem is tudom, hogy mi volt rám nagyobb hatással: az, hogy megtanulhattam egy latin nyelvű idézetet, vagy a szólás tartalma. Mindenesetre megmaradtak bennem ezek…
A nagyszőlősi járási Tiszakeresztúrból származik, s a helyi általános iskola földrajz szakos tanára, valamint szervező pedagógusa Kardos Norbert, akivel ezúttal megismerkedhetünk.
„Ó, Könyv! Egyedül te nem árulsz el, nem támadsz rám, nem bántasz, nem hagysz el engem! Csendes vagy – de nevetsz, kiabálsz, énekelsz; szelíd vagy – de meghökkentesz, évődsz, csábítasz; kicsi vagy – de népek számlálatlan sokasága van tebenned; marék betű vagy csupán, de ha úgy tartja kedved, elszédíted az embert, összezavarod, megpörgeted, ködöt bocsátasz…
Még emlékszem, mekkora örömöt jelentett a 2000-es évek elején, amikor Kárpátalján is széles körben elterjedt a lakossági földgáz használata. Szinte minden magyar otthonba eljutott a gáz, s a családok áttértek a kényelmes, tiszta és (akkor még) olcsó gázfűtésre. Az addig használatban lévő jó öreg sparheltet letakarták, a cserépkályhákat pedig „nyugdíjazták”. Legalábbis egy időre.
Íme, egy mesterség, mely ugyan alig két évszázados múltra tekint vissza, ám kétségtelen, hogy a villanyszerelők tudása nélkül megállna az élet a XXI. században. Ennek a nagy szaktudást igénylő és fizikaismereteket sem nélkülöző, gyakran igen veszélyes szakmának a követője a beregdédai Sándor László, aki közel harminc éve „dolgozik villannyal”.
Minden fának „lelke” van, s valamennyi fát meghatározó és egyedi jó, illetve rossz tulajdonságok jellemeznek. Lehetnek kis, közepes vagy nagy termetűek; egyenes, netán szabálytalan törzsűek; gömb, esetleg terebélyes koronájúak; sík- és dombvidékiek; puha- és keményfák. Lombkoronájuk, törzsük és gyökerük egyaránt védelmet nyújt és tápanyagot ad az állatoknak; leveleik megkötik a port, elnyelik a szén-dioxidot és…
End of content
End of content