Interjúalanyom, a beregszászi származású Kenéz Csaba több lábon álló vállalkozó. Asztalosmestersége mellett belsőépítőként keresi a kenyerét, szabadidejét pedig lemezlovas tevékenységgel tölti ki. Hogyan fér meg mindez egymás mellett? Megtudjuk, ha elolvassuk a harminchárom éves fiatalemberrel készített beszélgetést.
Mi az eredményes vállalkozás titka? Az elinduláshoz mindenképpen szükséges egy ötletes terv és egy jól kidolgozott stratégia. Nem árt némi önerő vagy hitel a befektetéshez, valamint jól jön, ha olyan erényekkel rendelkezünk, mint a kitartás, a felelősségteljesség, a rugalmasság és az emberfeletti munkabírás képessége. Amennyiben mindezekhez folyamatos fejlődni akarás, versenyképességre törekvés és kiváló csapatmunka is…
Pontosság, alaposság, megbízhatóság – ezek a jó vállalkozás alappillérei, vallja a beregszászi Henkel Zoltán, a személyszállítással foglalkozó Henkel Bus vállalkozás elindítója és vezetője. A fiatalember idén sikerrel nevezett be a Példakép pályázatra, s bekerült azon ötven vállalkozó közé (http://www.karpatalja.ma/kitekinto/karpat-medence/ket-karpataljai-vallalkozo-az-idei-peldakepek-kozott/), akikről kiadványt jelentet meg a Példakép Alapítvány, s akik közül egyvalaki elnyerheti az ötmillió forintos fődíjat….
Legutóbbi mesteremberemet, a Mezőgecsében élő Fejes Tibort a tetőről kellett lehívnom ahhoz, hogy elkészíthessem vele az interjút. Sokáig szabadkozott, mondván, hogy ő nem tanulta a szakmáját, nincs diplomája építésvezetésből. Végül csak belement a beszélgetésbe, s egy érdekes pályafutás körvonalazódott ki, ahogy elmesélte az életét.
A fahordókat, kádakat, puttonyokat készítő bodnárok mestersége az egyik legősibb, s gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza. Azt ma már senki sem tudná megmondani, hogy a kelták, a rómaiak, a görögök vagy a gallok készítették-e az első faedényeket, az azonban bizonyos, hogy a mai napig töretlen a használatuk.
„Aki letette a hippokratészi esküt, az nem mondhat nemet. Nem kérdezem, hogy kiféle-miféle a beteg. Nem számít a neme, a kora és a pozíciója. A betegsége érdekel, amelytől meg kell szabadítanom”– ez a hitvallása dr. Sass Erzsébet beregszászi gyógymasszőrnek, aki több mint negyven évvel ezelőtt tette le az orvosi esküt.
A tiszacsomai Kovács Miklós nem az első asztalosmester, akit rovatunkban megismerhetnek az olvasók. Korábban már bemutattuk a Tiszaújlakon élő Tóth Gyulát és a Nagybégányban lakó Mező Istvánt. Mindannyian fával dolgoznak, több évtizedes szakmai múlttal rendelkeznek, és a kezük közül remekműveknek számító ajtók, ablakok, bútorok és egyéb alkotások kerültek ki. Mégsem mondhatjuk egyformának a mesterségüket, hiszen…
Mitől lesz egy mesterség hivatás? Attól, hogy szabadon választjuk a szakmánk, vagy a keményen végzett, sok évi munkától? Netán a foglalkozásunk szeretetétől és a környezetünktől kapott elismeréstől? Bizonyára mindezek együtt járulnak hozzá ahhoz, hogy megvalósuljon egy olyan értékes életpálya, amelyre érdemes visszatekinteni.
Nem köntörfalaz – ez jutott eszembe, amikor az aknaszlatinai Szent Anna Óvoda vezetőjével, Puliszka Évával beszélgettem, aki több mint két évtizedes óvónői tapasztalattal bír.
Amikor a Jóisten a talentumokat osztogatta, úgy döntött, hogy egy csongori leánynak a tanítás és az írás tudását ajándékozza.
End of content
End of content