Egy buszsofőr, akinek a neve az utóbbi két évtizedben fogalommá vált a Beregszászi járásban. A „Csaba-busz” vezetője, Ruszin Csaba 16 éve ül a busz volánja mögött, és szállítja az utasokat Beregszász és Mezőkaszony között.
A 2200 méter hosszú ungvári hársfasor jóval megelőzi a híres berlini, ám „mindössze” 1390 méteres Unter den Linden, azaz Hársfák alatt nevű vetélytársát.
Kárpátalja méltán híres templomairól: gondolok itt az ősi, XII. századi gerényi rotundára, a középkori eredetű, kőből emelt, valamint a XVIII. században épült fatemplomokra.
Munkácsról III. Béla király névtelen jegyzője, Anonymus is megemlékezett a Gesta Hungarorumban, amikor „A magyarok viselt dolgairól” írt.
Legutóbb egy ungvári, kétnemzetiségű nagycsalád életébe nyerhettünk betekintést. A Munkácson élő, négygyermekes Dzsatalov család nagyon emlékeztet rájuk. A férj, Mihály ebben az esetben is ukrán, míg a feleség, Marianna magyar családban nőtt fel. A nyelvi, kulturális és mentalitásbeli különbségek azonban nem jelentenek hátrányt az életükben. Ők is egy olyan városban laknak, ahol a magyarság már…
Ki mondta, hogy csak asztalon játszható a jenga?
Talán az épület már nem is áll, a gátiak és a környékbeliek mégis a mai napig emlegetik a Veres-korcsmát és a mellette lévő letérőt.
Napok óta szivárványok láthatók megyénk szinte minden zugában.
105 évvel ezelőtt, 1911. május 8-án (más források szerint május 7-én) egy kovászói görögkatolikus papcsaládban látta meg a napvilágot Drávai (szül.: Legeza) Gizella, aki nemcsak Beregszász, hanem egész Kárpátalja kultúrájának meghatározója lett.
„Megállt a hóvirág előtt. Lehajolt, nézte. Mitől ilyen a hóvirág? Mitől ilyen fehér? Mitől zöld a zöldje? Mitől búvik elő a föld alól? Ezt a Jóisten csinálja? Valaki kell csinálja mindezt, az biztos. Mert magától miképpen nőhetne ki virág a földből? Miképpen lenne madár? És ki tanítaná meg a madarakat annyi szép hangra? És ki…
End of content
End of content