Az elmúlt időszakban egyre többször merül fel a kérdés a kárpátaljai fiatalokban: menni vagy maradni? Sajnos egyre többen döntenek a külföldi munkavállalás mellett, ugyanakkor sokan a kiutazással sem veszítik el kapcsolatukat szülőföldjükkel, nem zárják ki a visszatérés lehetőségét, és próbálnak valamit tenni a térség felzárkóztatásáért.
„A cserkészet nemcsak szórakoztató, hanem nevelési intézmény. A cserkészet célja egészséges testi, szellemi és jellembeli életfelfogás kialakítása keresztény-erkölcsi alapon.
Doktor Irénke és férje, Sándor a Beregszászi járásban, Rafajnaújfaluban élnek. Harminc éve házasok. Nagycsaládra, sok gyermekre vágytak, de sokáig nem adatott meg nekik, hogy édesanya és édesapa legyenek. Kilenc évvel ezelőtt egyik hónapról a másikra teljesült a kívánságuk, s léptek egy új, számos örömmel és felelősséggel járó szerepkörbe: nevelőszülők lettek.
Kárpátalja területének közel felét (az adatok eltérőek, 45-56 % között mozognak) erdő borítja, melyben több mint 2000 fafajta és cserje található. Elsősorban a bükk, a fenyő és a tölgy honos vidékünkön, illetve nagy számban található nyárfa, vörösfenyő, égerfa, gyertyán, erdei fenyő, juhar és kőris a Kárpátokban.
Egy kastély, melyben egykor Liszt és Brahms is megfordult, mely tanúja volt a földbirtokosok báljainak, a zenekedvelő Plotényi család zenés estjeinek, egy letűnt kor varázsának.
Neves feltalálóink életét tanulmányozva észrevehetjük, hogy sokan közülük a repüléstudomány területén kutattak. Alkatrészek, különböző repülésre képes szerkezetek megalkotásában a magyar feltalálók az élvonalban vannak. Jelen esetben a tudományterület szintén jeles képviselőjét, Fonó Albertet mutatjuk be, akinek nevéhez a repülőgép-hajtómű megalkotása fűződik.
Tegnap a Kárpátalja anno rovatba egy több mint 40 éves képet tettem fel, melyen a tiszabökényi görögkatolikusok pászkaszentelése látható. Egy hasonló fotót választottam a Kárpátalja ma sorozatba, mely két napja készült, s a Tiszabökénytől néhány kilométerrel arrébb fekvő Batár görögkatolikus templomának udvarát, s a húsvéti eledel megszentelését mutatja be.
„Szentséges Pászka lőn ma nekünk kinyilvánítva: az új és Szent Pászka. Titokteljes legtiszteltebb Pászka. Pászka, a Megváltó Krisztus. Szeplőtelen Pászka. Nagy Pászka, a hívők Pászkája. A Paradicsom ajtaját megnyitó Pászka. És minden hívőt megszentelő Pászka!” – éneklik a húsvéti sztihirát a görögkatolikus templomokban.
Kárpátalja bővelkedik olyan emberekben – sportolókban, kutatókban, irodalmárokban, képzőművészekben –, akikre méltán lehet büszke a közösség. De akadnak olyanok is, akik egy hétköznapinak mondható mesterséget fejlesztettek művészi szintre, ahogyan tette ezt e heti beszélgetőpartnerem is. Csizmár (Mihovics) Brigitta fodrász a hajszobrászat terén ért el sikereket. Kárpátalján nincs más, aki neves fodrászversenyekről hozzá hasonló eredményekkel tért…
Élete folyamán legalább egyszer, a születésekor mindenki volt néhány napot kórházban. A szerencsésebbek talán soha többet nem szorulnak kórházi ellátásra, míg vannak olyanok, akik kénytelenek egy-egy hosszabb-rövidebb időszakot a fehér falak közt eltölteni. S ilyenkor hiába a gondos ápolás, a szakszerű orvosi ellátás, a rokonok látogatása s a tudat, hogy a gyógyulás a cél, bizony…
End of content
End of content