A digitális dílerek titkos világa – így árasztja el a drogpiac a közösségi médiát
A drogkereskedelem már nemcsak az utcákon, hanem a közösségi médiában is zajlik, ahol kódolt üzenetekkel, emojikkal és influenszerszerű profilokkal érik el a fiatalokat. Az algoritmusok sokszor nem ismerik fel a rejtett drogtartalmakat, így a veszélyes videók és ajánlatok akadálytalanul terjedhetnek.
Az utóbbi évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül a kábítószer-kereskedelem. A digitalizáció térnyerésével a klasszikus utcai terjesztést egyre inkább felváltotta az online térben zajló, sokszor láthatatlan kereskedelem, ami a bűnözés egyik legfontosabb terepévé vált.
A darknet éveken át a rejtett drogpiac szimbóluma volt, ám manapság a közösségi média – Instagram, Snapchat, TikTok, Messenger – is a terjesztők eszköze. A fiatalok folyamatos online jelenléte új drogpiaci modell kialakulását eredményezte, amely a hatóságokat, a pedagógusokat és a szülőket is soha nem látott kihívások elé állítja – írja a Drogkutató Intézet.
A modern platformok funkciói – privát üzenetek, titkosított csatornák, önmegsemmisítő tartalmak, zárt csoportok – szinte tökéletes környezetet teremtenek a dílerek számára. A vásárlók és eladók közötti kapcsolat néhány kattintással létrejön, a tranzakciók pedig minimális lebukási kockázattal zajlanak. Míg a darknet használatához technikai tudás szükséges, a közösségi médiát bárki gond nélkül használhatja, így könnyedén juthatnak hozzá a fiatalok az illegális szerekhez.
A digitális térben a hagyományos drogok mellett az új pszichoaktív szerek és a dizájnerdrogok is egyre nagyobb teret nyernek. Ezeket már néhány száz forintért is meg lehet venni, miközben jóval veszélyesebbek a korábban ismert anyagoknál.
Kontrollálatlan összetételük és rendkívül erős hatásuk miatt akár néhány használat után is súlyos egészségkárosodást, sőt halált okozhatnak.
A kutatások szerint a dílerek egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, influenszerszerű profilokat építenek, kódolt szavakat, hangulatjeleket használnak, és olyan vizuális tartalmakat tesznek közzé, amelyek első ránézésre ártalmatlannak tűnnek.
Így zajlik a digitális drogterjesztés
Az EU drogmonitoring-központjának 2022-es elemzése alapján jelentős különbség figyelhető meg a platformok között. A Facebook és Instagram szigorúbb irányelvei visszaszorították a nyílt drogkereskedelmet, míg a TikTok technikailag igyekszik tiltani a drogtartalmakat.
A tanulmány szerint terjesztés szempontjából a Snapchat és a Reddit emelkedik ki a leginkább, míg a kábítószer-használat normalizálásában a TikTok az egyik legveszélyesebb csatorna.
Néhány hónappal ezelőtt élőben közvetítették a TikTokon, ahogy egy húszéves fiatal halálra drogozta magát. Bár egyesek próbálták leállítani, mások bátorították, a dílere pedig, aki közvetítette az esetet, látta, hogy baj van, mégsem hívott segítséget a fiatalhoz.
A drogokról szóló TikTok-videók ráadásul sokszor trendi zenékkel, gyors vágásokkal és humoros formában jelennek meg. A kódolt hashtagek és vizuális trükkök miatt az automatizált szűrő nem ismeri fel a szabálysértést, és hosszú távon is elérhetők maradnak ezek a tartalmak.
A platform algoritmusa ráadásul tovább erősíti a problémát, így ha egy felhasználó véletlenül végignéz egy kábítószert népszerűsítő videót, akkor hamarosan újabb és újabb hasonló tartalmak kerülnek a személyre szabott főoldalra.
Egy 2024-es kutatás szerint azok a fiatalok, akik naponta találkoznak drogot népszerűsítő videókkal, már egy hónapon belül 19,6-szer nagyobb eséllyel próbálnak ki pszichoaktív szereket.
A kábítószerek megvásárlására leginkább a Snapchat, Signal, Telegram és a Messenger titkosított üzeneteit használják. A rendszer a házhoz szállítási modellt követi, a „menüket” emojikkal küldik, míg a fizetés kriptovalutával, Revoluton vagy készpénzzel zajlik.
A kábítószerek liberalizálása a médiában
A közösségi média mellett a filmek, sorozatok, influenszerek szintén aktívan alakítják a drogokról alkotott képet. Amikor egy szórakoztató műsorban a marihuána vagy akár a kokain fogyasztása humoros vagy „menő” kontextusban jelenik meg, az normalizálja a jelenséget a fiatalok körében.
A média hatása különösen veszélyes akkor, ha kizárólag az olyan „pozitív” oldalát mutatja, mint az eufória és a társasági élmény, miközben elhallgatja a kockázatokat.
A kutatások alapján a szerhasználatot ábrázoló videók 76 százaléka pozitív, és csupán 20 százalékuk mutatja be a negatív következményeket. Ez súlyos aránytalanság, amely hosszú távon befolyásolja a fiatalok döntéseit.
A kábítószerek pozitív ábrázolása torzítja a valóságérzékelést, különösen a kamaszok körében, akik identitásukat és önértékelésüket is nagyrészt online tartalmakból építik.
Amikor a kábítószer-használat trendi és „vicces” tevékenységként jelenik meg, úgy a kockázatészlelés is csökken. A platformok gyorsasága az impulzív döntéseket is erősíti, ami serdülőkorban különösen veszélyes. Az online vásárlás pedig szinte akadálymentessé válik, még a 18 év alattiak számára is.
A közösségi média önszabályozása egyértelműen kudarcot vallott. Az algoritmusok elsősorban a politikai vagy társadalmi tartalmakra fókuszálnak, miközben a drogkereskedelem gyakran rejtve marad. A helyzet kezeléséhez határozott jogi és állami szabályozásra, valamint a platformok kötelező átláthatóságára lenne szükség.
A probléma valódi társadalmi megoldása legfőképp az edukációban rejlik. Rövid távon meg kell tanítani a fiatalokat, hogy felismerjék a kódolt drogtartalmakat, emellett hiteles és modern digitális prevencióra is szükség van.
Az online szereplőknek szintén kiemelt felelőssége van abban, hogy kiegyensúlyozott képet mutassanak, és ne erősítsék a droghasználat normalizálását. A cél nem a félelemkeltés, hanem az, hogy a fiatalok képesek legyenek ellenállni az online mintázatoknak.
A szülői háttér szerepe a kábítószer-használatban
A szenvedélybeteg szülők mellett felnövő gyermekek gyakran egész életükre szóló traumát cipelnek. Bár a szülő fizikailag jelen lehet, érzelmileg gyakran elérhetetlen, így a gyermek nem kapja meg az alapvető biztonság, szeretet és stabilitás mintáit.
A szeretethez gyakran félelem és feltétel kötődik, a folyamatos kontroll pedig a túlélés eszközévé válik. Ez hosszú távon torzítja a kapcsolódási mintákat, nehezítve a bizalom, a közelség és a konfliktuskezelés kialakítását a felnőttkori kapcsolatokban. A gyerek sokszor a családban „csendes megmentővé” válik, túlvállalja a felelősséget, ami rövid távon a túlélést szolgálja, hosszú távon azonban súlyos érzelmi terheket hagy.
A pszichoaktív szerekhez kötődő családi dinamika nemcsak viselkedési, hanem érzelmi mintákat is továbbörökít. Sok felnőtt számol be szorongásról, bűntudatról vagy kapcsolati függésről, és az önhibáztatás gyakran láthatatlan örökségként kíséri őket.
Nem véletlen, hogy a gyermekek később nagyobb eséllyel fordulhatnak a szerekhez, hiszen a káosz és a kontrollvesztés ismerős mintává válik. Ezt szemlélteti a közelmúlt veszprémi ügye, ahol egy nő a gyerekei mellett árult kábítószert, vagy azok az esetek, amikor kiskorúakat is bevonnak a drogkereskedelembe.
A prevencióban a szülői szerep és a szeretetteljes, elfogadó környezet kulcsfontosságú. A rendszeres beszélgetések az iskoláról, érzésekről, félelmekről, örömökről, valamint közös programok segítik a kötődés erősítését, miközben a túlzott kontroll ellenállást szülhet.
A szülőknek érdemes odafigyelniük az olyan kockázati tényezőkre, mint a problémás családi háttér, negatív iskolai hatások és alacsony önbizalom. Árulkodó jel lehet, ha fiatal viselkedése hangulatingadozó és visszahúzódó, titkolózik, valamint a barátai köre és a hobbik iránt is érdektelenné válik. A legjellemzőbb fizikai tünetek például a vörös szemek, alvászavar vagy hirtelen étvágyváltozás.
A szülők felelőssége nem csupán tiltásban merül ki. Kulcsfontosságú a figyelem, a példamutatás és a nyílt kommunikáció. A gyermeknek éreznie kell, hogy biztonságban van, és a nehézségek közepette is van kiút. A szülői jelenlét, szeretet és odafigyelés a legerősebb eszköz a kábítószer-használat megelőzésében és a gyógyulás támogatásában.
Nyitókép: Amikor a kábítószer-használat trendi és „vicces” tevékenységként jelenik meg, úgy a kockázatészlelés is csökken (Fotó: Shutterstock)
Forrás: hirado.hu