A mentőhívás alapszabályai
Ha eluralkodik rajtunk a pánik egy hirtelen jött rosszullétnél vagy komoly fájdalomnál, nem könnyű eldönteni, hogy szükséges-e a 103-as segélyhívószámot tárcsázni, vagy elég a háziorvossal konzultálni.
Fontos, hogy tisztában legyünk a mentőhívás szabályaival, hiszen, ha jól cselekszünk, akár életeket is menthetünk, illetve elkerülhetjük az indokolatlan értesítéseket.
A kárpátaljai mentőszolgálat tájékoztatásából kiderül, hogy számos esetben hívják őket olyan esetekhez, amelyekhez nem kellett volna rohamkocsit küldeni, más alkalommal pedig annyit késlekedtek az értesítéssel, hogy már nem tudták megmenteni a beteg életét.
Nem ritka, hogy magas hőmérséklet esetén is már a mentőt hívják, azonban a szolgálat kihangsúlyozza, hogy csak valós baj esetén értesítsék a mentőket. Az indokolatlan hívások túlterhelik a rendszert, ezzel veszélyeztetve olyan emberek életét, akik valóban segítségre szorulnak.
Statisztikai adatok szerint a 103-as segélyhívószámra beérkezett hívások 26%-a csupán telefonos egyeztetést igényel, 7%-a hamis hívás, és csupán az esetek 47%-ában indokolt a rohamkocsi helyszínre érkezése.
Azonnal hívja a 103-as segélyhívószámot, ha:
- légzési problémák jelentkeznek,
- eszméletlen állapotban van valaki,
- súlyos vérzése van,
- baleset, komolyabb sérülés esetén,
- fájdalmat vagy szorító érzést érez a mellkasában,
- szívroham vagy agyvérzés jeleit észleli,
- megindult szülés, illetve a terhesség alatt bekövetkezett valamilyen rendellenesség,
- olyan magatartászavart tanúsít az illető, amely a saját vagy mások életét veszélyezteti.
- Csecsemőknél és kisgyermekeknél tarkómerevség, kiszáradás, sárga vagy szürke bőrszín észlelésekor, tudatzavar és lázgörcs esetén.
- Időseknél akkor is, ha az illető zavart, elesett állapotban van, ugyanis pár óra alatt súlyosbodhatnak a tünetek.
Vannak olyan tünetek, amikor elég a háziorvossal konzultálni, és majd ő eldönteni, hogy szükség van-e további kezelésre, betegszállításra, kórházi ellátásra.