A téboly legfőbb jele

A pszichózist magyarul tébolynak nevezik, fő jellemzője pedig, hogy az érintettek realitásérzéke eltorzul.

Hosszabb vagy rövidebb ideig tartó pszichózist rengeteg testi betegség és mentális zavar okozhat, de kiválthat ilyesmit alkohol- és kábítószer-fogyasztás, illetve ezeknek a szereknek a megvonása is. Ebből adódóan a pszichózis pontos gyakorisága nem ismert. A pszichózist okozó mentális zavarok közül a legismertebb a szkizofrénia, de vezet ilyen állapothoz mánia vagy depresszió is. Pszichózis előfordulhat kismamáknál a szülés után.

 A testi betegségek közül azokat lehet kiemelni, amelyek az agy működését károsítják. Egyebek mellett lehet szó agytumorokról és különféle gyulladásos folyamatokról, de okozhatnak pszichózist anyagcserezavarok és magas láz is, továbbá mérgezések.

A pszichózisnak különböző fokozatai vannak. Enyhébb esetekben – főleg, ha a pszichózist magának idézi elő a beteg kábítószer-fogyasztással – az érintett is tudja, hogy hallucinációi nem valósak. Súlyosabb esetben a kapcsolat a realitással jobban elvész, a beteg már nem ismeri fel, hogy érzékcsalódásai, hallucinációi és téves eszméi nem reálisak. Ilyenkor az érintett valóságként fogadja el ezeket: elhiszi például, hogy belében kígyók élnek.

Köhögés a templomban

Az elemi észleléseket, kisebb hallucinációkat (például amikor valaki kisebb zörejeket vagy ajtócsapkodást hall) még nem nevezik pszichózisnak. A pszichotikus állapotoknál a kapcsolat a realitással már mélyebb zavart szenved. Ez a környezet számára már többé-kevésbé felismerhető, kivéve, ha az érintett reálisnak tűnő történeteket ad elő. Magyarán olyan eseményekről beszél, amelyek akár a valóságban is megtörténhetnek. Előfordul például, hogy valakinek féltékenységi téves eszméi vannak, amelyek hihetőek lehetnek. Mondjuk, ha valaki arra hivatkozva állítja, hogy partnere megcsalja, hogy korábban mindig korán járt haza, de újabban mindig későn. De a féltékenységi téves eszmék is lehetnek a valóságtól jobban elrugaszkodottabbak. Az például már mindenkinek gyanús, ha valaki abból gondolja, hogy partnere megcsalja, hogy a templomban köhögtek mögötte, amit üzenetnek tekint.

 A téves eszmék közül a leggyakoribbak az üldöztetésre és megfigyeltetésre vonatkoznak. Például amikor valaki azt gondolja, hogy üldözi, megfigyeli vagy lehallgatja a rendőrség, a CIA vagy az FBI, vagy egyszerűen az emberek.

Az orvos a beteg elmondásából következtet a pszichózisra. Árulkodó, ha a beteg eleve bizarr, első látásra sem realisztikus tartalmakról számol be. Például arra panaszkodik, hogy kígyók laknak a belében, vagy ellopták a fiatal testét és egy idős emberre helyezték át. Az orvosokat a magatartás megfigyelése is segíti. Aki ugyanis elvesztette a kapcsolatát a realitással, reagál is az érzékcsalódásaira: megfigyelhető például, hogy beszél valakihez, aki nincs jelen. A diagnózist nehezíti, hogy a beteg megpróbálhatja eltitkolni a problémáját az orvos elől – ha környezete küldi pszichiáterhez, akkor a kórházi beutalástól tartva letagadhatja amúgy meglévő téveszméit, érzékcsalódásait.

A kezelés alapvetően oki, tehát ha valakinél mérgezés vagy anyagcserezavar okoz pszichózist, akkor azt kell kezelni, lehetőség szerint megszüntetni. Ugyanez igaz az agy organikus megbetegedéseire, például a tumorokra. A mentális zavarok okozta pszichotikus állapotoknak nincs oki kezelésük, ez esetben csak tüneti kezelésre van lehetőség, ami úgynevezett antipszichotikumokkal történik.

Támadhat a beteg

 A pszichózisnak a betegre és a környezetre nézve is lehetnek szövődményei. Következmény lehet az önkárosító magatartás, amely legenyhébb esetben a testi szükségletek elhanyagolását jelenti: például, hogy az érintett nem eszik, nem iszik, nem alszik. Súlyosabb esetben olyan magatartások is jelentkezhetnek, amelyekkel a pszichotikus élményeket próbálják megszüntetni. Ezek lehetnek például öncsonkítások is. Történhet öngyilkossági kísérlet, akár amiatt, hogy az érintett megszabaduljon a szorongást, félelmet keltő pszichotikus állapottól, akár olyan parancs hallucinációk hatására, amelyek öngyilkosságra szólítják föl a személyt.

A környezetre nézve abból adódhatnak szövődmények, hogy a beteg saját logikája szerint amúgy ésszerűtlen cselekményeket hajt végre. Ha például úgy gondolja, hogy üldözik vagy mérgezik, akkor vélt üldözői, mérgezői ellen fordulhat.

Forrás: HáziPatika.com (https://www.hazipatika.com/psziche/pszichiatriai_betegsegek/cikkek/a_teboly_legfobb_jele/20180126134534)