Kalóriaszámlálás: mikor érdemes és meddig?
Többször hallottam, hogy „Én mindent kipróbáltam már! De nem tudok tartósan fogyni…”
A legtöbb diétázó mindent kipróbál, bújja a legutóbbi divatétrendeket és diétákat. Lúgosítást, vagy épp léböjtölést tart, táplálékkiegészítőket szed. Egy-két leolvadt kiló után azonban a gyengébb önmegtartóztatást gyakorlók, egy-egy rosszabb napon, akár fél kiló mandulát vagy más diófélét is magukba tömnek, azzal az önnyugtatással, hogy ez egészséges. Így, áthúzva az eddig elért eredményeiket és visszaesve, már kiábrándulva kénytelenek félbehagyni a megkezdett életmódváltást. Ezért fontos legalább az első hónapban kalóriaszámlálást gyakorolni. Fontos tudni, hogy milyen ételek mennyi energiamennyiséget rejtenek magukban. Akár mintaétrend összeállításával, azt pontosan követve is lehet fogyni, de számomra ez bonyolult és szinte kivitelezhetetlen. Ezért számomra a legmegfelelőbb a kalóriaszámlálás módszere, mellyel nyomon tudom követni a bevitt ételmennyiség kalóriatartalmát és meg tudom határozni, hogy például a vacsoránál még elfogyaszthatom-e a köretet és a húsadagot egyszerre, vagy a főfogás mellé csak a salátából fogyaszthatok már.
A kalóriabevitel életkortól és életviteltől függően változó, ezért a kezdeteknél érdemes meghatározni a napi kalóriaszükségletet. Itt található egy kalkulátor, mely meghatározza az adott energiaszükségletet. Ezt meghatározva tudjuk számolni a bevitt ételmennyiséget, a kezdetekben akár külön naplót bevezetve számolni a kalóriákat, vagy egy telefonos alkalmazással kordában tartani az arányokat. Nekem a YAZIO alkalmazás vált be, melyben már kész receptek kalóriaértékei is meg vannak adva, így nem kell külön azon gondolkozni, hogy mit főzök és annak milyen és mennyi alapanyagai vannak. Emellett a programban található receptek akár ötletforrásként is szolgálhatnak egy-egy vacsorakészítésnél. Az említett alkalmazás mellett még elterjedt a CarbManager, vagy a magyar KalóriaBázis app, melyekben szintén rengeteg étel kalóriatartalma adott. Igaz, kicsit bogarasnak tűnik a kezdetekben konyhai mérlegen méregetni, de egy idő múlva már ránézésre is tudni fogja, hogy az adott adag nagyjából mennyit nyom, és az milyen kalóriaértéknek felel meg. Ehhez hozzászokva pedig a tányérra ránézve tudni fogja az arányokat. Nekem egy hónap pontos mérés kellett ahhoz, hogy kapásból tudjam, hogy mikor milyen ételmennyiség mennyi energiaforrásomat fedezi. De azért még az ételadagokat besaccolva vezetem a naplómat, hogy egy-egy sütis vagy nassolós nap végén tudjam az eredményeket. Igaz, már nem mérem le a vacsorát vagy a magammal vitt ebédet, hisz már ránézésre meg tudom állapítani annak mennyiségét, és így az energiaértékét is.
Tehát ezekkel a praktikákkal elérhetjük a kiegyensúlyozottabb étkezést, figyelve a bevitt kalóriák mennyiségére. Emellett, amennyiben megfelelő mennyiségű rostot veszünk magunkhoz és hetente többször mozgunk, biztos, hogy nem marad el a siker.
T. T.