Hogyan előzhetjük meg az ülőmunka káros hatásait?

Egy átlagos felnőtt 6,5, egy tinédzser pedig több mint 8 órát tölt ülve naponta, mindez pedig rendkívül pusztító hatással lehet az egészségünkre. Dr. Bánfalvi Péter proktológussal beszélgettünk arról, hogyan előzhetjük meg az ülőmunka káros hatásait.

Egy átlagos felnőtt 6,5 órát tölt naponta ülve – derült ki egy 2019-ben végzett, átfogó amerikai kutatásból. Ez több mint egy órával hosszabb, mint amit 2007-ben mértek a kutatók, ráadásul nem is csak a munkánkhoz köthető, hiszen a szabadidőnkben is több időt töltünk üléssel, mint korábban. Úgy tűnik tehát, az életmódunk egyre hosszabb időre szögez minket a székhez, ennek a „kényelemnek” viszont súlyos ára van: dr. Bánfalvi Péter proktológus szerint egyre több betegség vezethető vissza az ülő életmódra.

Mind a munkánk, mind pedig a szabadidőnk során egyre több időt töltünk ülve, ez a tendencia pedig láthatóan nem változik meg a közeljövőben. Fel kell ezért készülni rá, hogy az ülés egészségkárosító hatásait megelőzhessük, vagy legalább lecsökkentsük – hangsúlyozta dr. Bánfalvi Péter. A szakember szerint a tünetek jelentős része a legtöbb ember számára ismerős lehet, közismert például az ülés hatására jelentkező derékfájdalom. Kevesebben tudják azonban, hogy a kevés mozgás a bélrendszer működésének lassulásával is jár, ami miatt gyakoribb lehet a székrekedés is, de az ülés okozta terhelés miatt az aranyér kockázata is megnő. Hosszabb távon pedig szinte minden szervünkre károsan hat a túl sok ülés, és megnő például a cukorbetegség, illetve számos keringési betegség előfordulásának kockázata is – emelte ki a proktológus.

A korábban idézett, amerikai kutatás eredménye szerint a tinédzserkorúak a felnőtteknél is hosszabb időt, naponta több mint 8 órát töltenek ülve. Ez pedig súlyos következményekkel járhat a fejlődésükre nézve. Az európai típusú ülés ugyanis nem az ember ideális testhelyzete: a megfelelő légzést, ezáltal az agyműködést is negatívan befolyásolhatja a gyerekeknél. Hatással lehet az izomzat fejlődésére, sőt a képernyőre révedés egy általános, „bamba” tekintetet kölcsönözhet az arcuknak. A nem megfelelő ütemű fejlődés, illetve az egészségkárosító kockázatok pedig egy életre befolyásolhatják a gyermek életminőségét – hangsúlyozta a szakember.

Forrás: hazipatika.com