Jelek, amelyek szívproblémára utalhatnak

A szívproblémára nem csak olyan akut jelek hívhatják fel a figyelmet, mint az erős mellkasi fájdalom, a bal karba sugárzó fájdalom vagy az erős szívdobogásérzés.

Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa a szívbetegségek kevésbé ismert, ám fontos jeleire hívta fel a figyelmet.

Problémák a vérnyomással
A magas vérnyomásra sokan csak legyintenek, mondván, hogy semmi bajuk nincs tőle. Ez tulajdonképpen igaz is, hiszen a magas vérnyomás leggyakrabban nem okoz tünetet, de közben alattomosan növeli a szívinfarktus, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Ha nem csökkentjük az értékeket, szép lassan lerakódások, plakkok alakulhatnak ki az erekben, amelyek egyre inkább akadályozzák a vér kielégítő áramlását. Ha pedig a vérnek folyamatosan „magas fordulaton” kell harcolnia az erekben a továbbjutásért, az nagyon megviseli a szívet. Így következményként számos betegség kialakulhat – tulajdonképpen a magas vérnyomás talaján. Azt is tudni kell, hogy a probléma ellen elsősorban a gondosan felépített életmóddal lehet harcolni, és csak akkor ajánlott gyógyszeres kezeléssel próbálkozni, ha a 3 hónapos, kardiológus által javasolt életmódterápia nem hoz eredményt.

Indokolatlan légszomj
Ha a lépcsőzés vagy egy rövidebb futás – például a busz után – szokatlanul kimerít, nem feltétlenül csak az edzetlenség lehet a háttérben. Ilyenkor gondolni kell a szívproblémákra is. Tény és való, hogy a terhelésre kialakuló légszomj és fulladás elsősorban a túlsúly, a dohányzás és az életkor számlájára írható. Előfordulhat továbbá, hogy allergia vagy asztma okozza a nehézlégzést, ami szintén kezelést igényel. Ha azonban a terhelésre jelentkező fulladás pihenést követően nem vagy csak nagyon lassan javul, akkor mielőbbi kardiológiai kivizsgálás szükséges. Ez ugyanis egyre súlyosbodó kardiológiai állapotot feltételez, amelynek kezelését mielőbb érdemes elkezdeni.

Rohamokban visszatérő köhögés
Nem minden gyakori köhögési roham tudható be megfázásnak. Egyes esetekben a pangásos szívelégtelenség miatt folyadék gyűlhet fel a tüdőben, ami zihálást és köhögést okozhat, az asztma vagy a tüdőbetegség gyanúját keltve. Amikor ugyanis a szív nem tudja megfelelően pumpálni a vért, akkor részben az erekben marad, pang, és a folyadék olyan helyeken is felgyülemlik, ahol nem lenne szabad, így a májban, a hasban, a lábakban és akár a tüdőben is. Ha a köhögés mellé fehér vagy rózsaszín, esetleg véres köpet is társul, mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás.

Erős szívdobogásérzés
A pulzusnál a 60 és a 80 közé eső, percenként mért érték tekinthető általában normálisnak, bár edzettebb személyeknél ez alacsonyabb is lehet. Az aktuális pulzusértéket megemelheti például az aktivitás, az idegesség és persze szívprobléma is. A magas pulzusszám okozta szívdobogásérzés nem ritka jelenség, és gyakran együtt jár az alacsony vérnyomással. Ennek természetes oka, hogy az okos szervezet kompenzálni próbál: ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, felgyorsul a szívverés, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Ugyanakkor a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, amely viszont magas pulzusszámmal jár együtt. Egész pontosan bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást.

Fogínygyulladás
Normális esetben a szájban lévő baktériumok nem kerülnek be a véráramba. A fogazat elhanyagolása, illetve az ezzel együtt jelentkező ínygyulladás, fogínyvérzés azonban olyan apró sérüléseket eredményez az íny felszínén, amelyeken keresztül a kórokozók a véráramba jutnak. Amint bekerülnek, bizonyos baktériumok a vérlemezkékhez tapadnak, és ezáltal alvadásra kényszerítik őket a vérerekben. A véralvadás folyamata pedig vérrögök kialakulásához vezethet. És hogyan lehet ennek a folyamatnak a vége akár szívinfarktus? Az infarktus során a szívizom szöveteit ellátó artériák valamelyike hirtelen elzáródik, a szöveti oxigénellátás megszűnik, a szívizomsejtek pusztulnak. Az elzáródás leggyakoribb oka pedig az érelmeszesedés következtében létrejövő szűkület, illetve a szűkületben létrejövő vérrög.

Mit tehetsz gyanú esetén?
„Számos szívbetegség sokáig rejtve marad az érintettek elől, hiszen nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. Mindenkinek ajánlott részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Ugyanígy gyanús lehet, ha nem derül ki, mi okozza a rendszeres fejfájást, a szédülést, illetve a váratlan eszméletvesztést” – hangsúlyozta dr. Sztancsik Ilona. „Ma már számos olyan műszeres vizsgálat áll rendelkezésre, amellyel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a kardiológiai kezelés” – tette hozzá.

Forrás: hazipatika.com