Azov ezred: ismeretlen eredetű mérgező anyagot vetettek be az orosz erők Mariupolban

Ismeretlen eredetű mérgező anyagot vetettek be az orosz erők a Donyeck megyei Mariupol kikötővárosban, a sérültek állapota viszonylag kielégítő – közölte kedden a települést védő Azov ezred.    

A Telegram üzenetküldő portálon megjelent közlemény szerint az ismeretlen összetételű anyagot hétfő este drónról dobták le a városra. Az Azov által közzétett videófelvételen szemtanúk arról számolnak be, hogy füstre vagy ködre hasonlító jelenséget láttak. A közlemény szerint a sérülés fő tünetei: az arc kipirulása, fokozott nyomás érzete, szárazság és égő érzés az orrüregben és a szem nyálkahártyájában, szívritmuszavar, fülzúgás, légszomj és szédülés. Az ezred hozzátette, hogy azért nem súlyos a sérültek állapota, mert minimális mértékben kerültek kontaktusba az ismeretlen anyaggal, mivel a becsapódás epicentruma távol esett a lakott területekről, a katonák ugyanakkor valamivel közelebb tartózkodtak a helyszínhez.

Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint még nem tudta megerősíteni, hogy valóban vegyi támadást hajtottak volna végre az orosz erők a város ellen.   Az ukrán védelmi tárca még nem erősítette meg hivatalosan az információt.

Közben az ukrán 36. dandár Mariupolban tartózkodó tengerészgyalogosai kijuttattak egy állítólag kedd kora reggel felvett videofelvételt az 1+1 ukrán tévécsatorna újságírójának. Ezen biztosítottak afelől, hogy nem hagyták el az állásaikat és a végsőkig folytatják a küzdelmet az orosz csapatok által körbezárt városban. Ugyanakkor jelezték, hogy a blokád miatt nem kapnak sem lőszer-, sem élelemutánpótlást, a készleteik kifogytak.

A kulcsfontosságú Azovi-tengerparti kikötővárost március eleje óta tartják körbezárva az orosz csapatok, viszont ukrán katonai jelentésekből és a kelet-ukrajnai szakadár vezetők legutóbbi nyilatkozataiból az derül ki, hogy még nem tudták az egész várost teljesen orosz ellenőrzés alá vonni.

Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője egy tévéműsorban arra kérte a régió lakosait, hogy még ne siessenek visszatérni az otthonaikba, mert még tartanak az infrastruktúra helyreállítási munkálatai és rengeteg aknát kell semlegesíteni a térségben. Közölte, hogy valószínűleg május végére lesz kellően biztonságos számukra a hazatérés.

A Kijev megyei rendőrség kedden hozta nyilvánosságra, hogy a fővárostól nyugatra, a bucsai járásban található Havroscsina településnél az országúton találtak egy, az orosz alakulatok által szétlőtt személyautót három nő és két gyermek holttestével. A közlemény szerint március közepén próbáltak a helybeliek elmenekülni a harcok elől, de az úton orosz katonák tüzet nyitottak az autójukra. A család férfitagja vezette az autót, ő súlyos sérülésekkel élte túl a támadást.  

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szintén kedden azt közölte, hogy leleplezett egy hálózatot, amely Oroszországtól szerinte azt a feladatot kapta, hogy segítse elő a kijevi vezetés bukását. Ehhez a nyugati országrészben kellett volna az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai „népköztársaságokhoz” hasonló szakadár területeket létrehozniuk, felfegyverzett ukrán Donyec-medencei veteránokkal. A hálózat szervezőjét és „kulcsfiguráit” még március elején őrizetbe vették Ivano-Frankivszk és Hmelnickij megyékben. Az SZBU közlése szerint a hálózat egyik tagja hajlandó volt együttműködni velük, és tőle kapták a most nyilvánosságra hozott információt.

Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával határos oroszországi belgorodi terület kormányzója arról számolt be, hogy harci cselekmények következtében megsérült a kelet-ukrajnai Harkiv megyét a régiójával összekötő egyik vasútvonal. A Telegramon a kormányzó azt írta, hogy személyi sérülés nem történt. Hanna Maljar ukrán helyettes védelmi miniszter egy tévéműsorban nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy az incidenshez köze van az ukrán fegyveres erőknek. Kifejtette, hogy háborúban a szemben álló felek elsősorban egymás infrastruktúráját és logisztikáját igyekeznek megsemmisíteni, utakat, hidakat, hogy akadályozzák a fegyver- és üzemanyag-utánpótlást.

Maljar szerint Oroszország most nem a stratégiára, hanem a harci helyzetre összpontosít, így az Ukrajna egészét érintő tervei attól függnek, hogyan végződnek az ország déli és keleti részében folyó csaták. Kijelentette, hogy az orosz katonai vezetés csak „napokkal tervez előre”. Hozzátette, hogy fegyvernyugvásról egyelőre nem lehet beszélni, mert a harcok intenzitása nem csökken, bár kisebb lett az a terület, ahol hadműveletek folynak. Szavai szerint sokkal több olyan terület van Ukrajnában, amelyet visszafoglaltak az orosz erőktől, vagy ahová be sem nyomultak, de az elfoglalt területeken – mint fogalmazott – súlyos a helyzet.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 157 orosz repülőgépet, 140 helikoptert, hét hadihajót, 732 harckocsit, 1946 páncélozott harcjárművet, 349 tüzérségi és 63 légvédelmi rendszert, valamint 111 rakéta-sorozatvetőt.

Forrás: MTI