Zelenszkij: az oroszok több mint 3 200 légibombát dobtak áprilisban Ukrajnára

 Áprilisban Oroszország több mint háromszáz különféle típusú rakétával, csaknem háromszáz Sahíd kamikaze (önmegsemmisítő) drónnal és több mint 3200 irányított bombával mért csapást ukrán civilekre – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közösségi oldalain.

„Városaink és közösségeink Szumi megyétől az odesszai, dnyipropetrovszki, harkivi, donyecki, mikolajivi régiókon át a Herszoni területig naponta és éjszakánként szenvednek ettől a tudatos és aljas terrortól” – fogalmazott az államfő. Hozzátette, hogy több ezer ukrán ember életét mentették meg azoknak a vezetőknek és országoknak köszönhetően, amelyek már támogatták Ukrajnát légi pajzsának erősítésében, és szankciókkal „zúzzák szét az orosz katonai gépezetet”. Mégis sok emberéletet követeltek ezek az orosz támadások – emlékeztetett, és felszólította a világot, hogy növelje nyomását Oroszországra, és segítse Ukrajnát légvédelmi képességeinek növelésében.

Az elnök az X-en közzétett bejegyzésében kiemelte, hogy a júniusi svájci békecsúcsra a világ minden kontinenséről hívtak meg állam- és kormányfőket. „Viola Amherd svájci államfővel kötött megállapodásaink értelmében az első békecsúcsra június 15-16-án kerül sor a svájci Luzern városa melletti Bürgenstockban” – emlékeztetett. Zelenszkij szerint a csúcstalálkozó platformot jelent majd annak megvitatására, hogy az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi joggal összhangban minként lehet elérni átfogó, igazságos és tartós békét Ukrajnában. „A csúcstalálkozóra meghívott államok mindegyike bizonyította elkötelezettségét ezen elvek mellett” – hangsúlyozta. Hozzátette: bízik abban, hogy minden békeszerető ország érdekelt a részvételben.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Foreign Policy című amerikai folyóiratban megjelent interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön – kijelentette: az agresszor ország, Oroszország két esetben lehet őszinte résztvevője a béketárgyalásoknak: miután vereséget szenvedett a csatatéren, vagy miután a globális békecsúcs résztvevői összefognak és koncepciót dolgoznak ki a további teendőkre.

„Az első a siker a csatatéren, a második az, ha létrejön egy koalíció olyan országokból, amelyek ugyanazokat az elveket és elképzeléseket vallják. Ezért ennek a csúcstalálkozónak nem az a célja, hogy Oroszországot vonzza, hanem az, hogy egyesítse azokat az országokat, amelyek osztják azokat az elveket és megközelítéseket, amelyeken a további intézkedések alapulnak. Ezt követően lehet párbeszéd Oroszországgal, azaz Oroszország a tárgyalások résztvevője lehet. Hiszen igaz az, hogy lehetetlen befejezni a háborút mindkét fél részvétele nélkül” – fejtette ki a tárcavezető.

Forrás: mti